Mesterséges intelligencia, robotika és 3D nyomtatás találkozása már nemcsak robotok vagy más megtestesített MI-k nyomtatásából áll, hanem a fejlődés következő állomásaként, maguk a robotok is nyomtatnak. Talán Neumann János önmagát szaporító – printelő? – automatája sincs már messze… Az izgalmas idei „ízeltlábú robot” projektek közül is kiemelkedik a Siemensé.
2016. április 28. 09:01
p
0
0
6
Mentés
Siemens-pókok
Sokan félünk a pókoktól, az állat fóbiák tárgya, rémálmok gyakori főszereplője és – más ízeltlábúakhoz hasonlóan – tudományos kutatások, infotech fejlesztések ihlető forrása is. A mesterséges intelligencia egyik szakterülete, az ágens- és multiágens-rendszerek, valamint a rokon rajintelligencia programjait apró programocskáik összefüggő egészét, az egyedek összeadott intelligenciájánál okosabb viselkedésformákat mutató gépcsoportokat, robotokat előszeretettel mintázzák ízeltlábúakról, közösségi rovarokról, például méhekről, hangyákról.
A pókok kevésbé szociális lények és nem is rovarok, princetoni Siemens-kutatók viszont belőlük is közösséget formáltak, 2014 óta fejlesztettek és nyomtattak Livio Dalloro, a Terméktervezés, Modellezés és Szimuláció Kutatócsoport tagjának vezetésével. Többszáz példány a végcél, egyszer majd annyi Sispis (Siemens Spiders) áll össze dolgozó kollektívává, autonóm sereggé. Ugyanazt tennék, amiben fogantak: nyomtatnának, gyártanának. A gépállatok lábai additív gyártóeszközök – 3D printerek. Az elképzelés szerint eleinte az autó-, hajó- és repülőgépiparban alkalmaznák őket. A sok bot rétegről rétegre nyomtatna, mindegyiknek meglenne a maga részfeladata, részterülete, együttműködésük eredményeként viszont funkcionáló teljes szerkezeteket kapnánk.
Együttműködés
„Mivel egy-egy pók a tárgynak csak nagyon kicsi részét képes elkészíteni, közös tevékenységüket próbáljuk optimalizálni” – magyarázza Hasan Sinan Bank, a projekt másik vezetője.
Az optimalizáláshoz valamilyen szinten a környezetet is kell érzékelniük, majd elfoglalni az egyenként kijelölt munkaterületet. Az érzékelést nyomtatófejként működő lábuk végezné, a munkaterületeket elkülönítenék egymástól, idővel viszont bonyolultabb mértani alakzatok kivitelezésére is alkalmasak lehetnek. Az akadályokat elkerülik, elemük lemerülése előtt pedig visszatérnek a töltőállomásra. Előzetesen kommunikálják társaiknak, hogy hova tartanak, helyükre lép egy másik pók, és a munka fennakadás nélkül mehet tovább.
Egyelőre a Siemens csak a prototípus-platformnál tartan, amelynek „autonóm gyártógépei megértik és egymás között, már amennyi robotrendelkezésre áll, elosztják a feladatokat, majd megkezdik összehangolt együttműködésüket” – ismertette a koncepciót Dalloro.
A botok miniatűr motorja és a kábelek kivételével a mechanikától a szoftverig mindent maguk fejlesztettek, a pókalkatrészeket pedig nyomtatták. A gépek viselkedését szintén megtervezték, szimulációkat futtattak le, együttműködésüket viszont nem bonyolították túl, expliciten nem is programozták.
Növényekből előállított, biológiai úton lebomló, hőre lágyuló műanyagból, politejsavból álló matériát nyomtatnak. Tevékenységük korlátozott még, de ez csak a kezdet, és a mobilgyártásban különben sem próbálkozott még senki hasonlóval.
Méhek és pillangók
Az ipari irányítással és automatizálással foglalkozó, 176 országban 16700 személyt alkalmazó német Festo más alapokról indulva és másként kivitelezve, de szintén együttműködés-alapú rendszert, az április 13. és 17. közötti Hannoveri Vásáron bemutatott parányi bionikus robothangyákat nyomtatott. A környezetüket beépített 3D sztereókamerával érzékelő egyedeket eleve nagyobb feladatok közös végrehajtására programozták, a csoport a rajintelligencia elvei alapján működik. Környezetüket beépített 3D sztereókamerákkal érzékelik.
Őket is gyártótevékenységekre találták ki, de (még) nem nyomtatnak.
Valószínűleg a Festo másik rovarprojektjét, a koordináltan mozgó printelt pillangókat (eMotion Butterflies) szintén, a fejlesztők viszont nem nyilatkoztak az alkalmazásokról.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
p
0
0
2
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 6 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Csigorin
2016. április 29. 14:42
mi lenne? foglalkozik majd erdemi alkoto munkaval ahelyett hogy a gepsor mellett allna.
ez ugyanaz mint az ipari forradalom hajnalan a luddista geprombolok felelme. Hogy majd a gepek miatt nem kell a munkas.
az eredmeny pedig az lett hogy a munkas kell, de mar nem olyan kulimunkara, es jobban el mindenki mint azelott, a munkast is beleertve.
megfelelő fejlettségi fokon - ami most már nincs messze -, teljesen automatizált gyártósorok fognak megjelenni
akkor mi lesz a 7+ milliárd ember többségével?
a gazdasági-politikai elit az egyre "dráguló" (valójában: drágított) és korlátozott eü-ellátással apránként irtják ki a feleslegeseket