James Goss (aki maga is több önálló Doctor Who regényt jegyez) A halál városa című könyve Douglas Adams 1979-es, a sorozathoz David Agnew álnéven írt, azonos című forgatókönyveit veszi alapul.
„A regény önkényes lazasággal csap bele a kozmikus lecsóba: egy förtelmes földönkívüli elhalálozása után a krikettben csaló Shakespeare, az olcsó bort kortyolgató Leonardo Da Vinci, egy nukleáris robbantás résztvevői, műkincsrabló nácik, illetve a regény kulcsfigurái (mondjuk, valójában mindannyian azok) nagyjából egy időben (idő?! muhhaha) tűnnek fel, nem győzzük kapkodni a fejünket, mi a franc történik, aztán szépen, lassan összeáll a kép, és rá kell jönnünk, hogy esélyünk sincs megfejteni, valójában mi a franc történik. És ez így kerek, így logikus, ez a dolgok természetes rendje, hiszen valljuk be: ha a világ alapvető működési elveinek mélyebb analizálására vetemedünk, hiába jutunk egyre több információhoz, hiába képzeljük magunkat egyre okosabbnak és tévedhetetlenebbnek, egy idő után be kell látnunk: a lényeghez még mindig nem jutottunk egy fikarcnyit sem közelebb.
Félreértés ne essék: Adams és Goss elegánsan építik fel és zárják le a történetet, a fő szálak közül egyetlen sem marad elvarratlanul, a legbizarrabb képtelenségekre is magyarázatot kapunk, de (szerencsére) megmarad bennünk a kellemesen bizsergető érzés, hogy az események sűrű szövetében bizony bőven akadnak még megfejtésre váró momentumok. Ezek a magyarázatok persze nem feltétlenül (sőt egyáltalán nem) racionálisak - a Doktortól nyilván senki nem vár maximális tudományos hitelességet -, saját, belső logikájukat viszont pontosan követik, vállaltan őrült állításaikhoz következetesen ragaszkodnak.”
Az űr sötétje, a megszámlálhatatlanul sok bolygó és égitest millió és egy rejtélyt rejt, amiket még talán sok generáció múlva sem ismerünk meg. De úgy tűnik, valami vár ránk az univerzumban.
A regény több mint 60, a filmes adaptáció pedig közel 30 éves, de a világpusztító bogarak története ma is van olyan népszerű, hogy milliók adják érte az életüket.
Nem gond, ha előbb-utóbb elpusztítjuk magunkat, a fontos az, hogy a bürokrácia működjön, a férfi lehessen nő, az ember pedig robot. Kafka vajon milyen novellákat írna ma?
A gödör olyan mély, hogy megszakad a szedett-vedett láncolat, és minél mélyebben van valaki, annál nagyobb kincs lehet még akár egy pizza is.
Eredetileg egy népszerű sci-fi adaptációja lett volna, de a végeredmény alapján nehéz elhinni, hogy a forgatás során bárki is komolyan vette.
Hetedik alkalommal startol el a héten a Budapesti Klasszikus Film Maraton; a restaurált filmek nemzetközi fesztiválján ezúttal a sci-fi is kiemelt szerepet kap. A múlt jövője című szekcióról és a műfaj hazai kezdeteiről Kurutz Mártont, a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményi és kutatási vezetőjét kérdeztük.
Az autósok ráadásul számos helyen nyári gumival indultak el.
Schiffer szerint egy „Mad Max”, ami az elmúlt három és fél évben zajlik Európában.
