James Goss (aki maga is több önálló Doctor Who regényt jegyez) A halál városa című könyve Douglas Adams 1979-es, a sorozathoz David Agnew álnéven írt, azonos című forgatókönyveit veszi alapul.
„A regény önkényes lazasággal csap bele a kozmikus lecsóba: egy förtelmes földönkívüli elhalálozása után a krikettben csaló Shakespeare, az olcsó bort kortyolgató Leonardo Da Vinci, egy nukleáris robbantás résztvevői, műkincsrabló nácik, illetve a regény kulcsfigurái (mondjuk, valójában mindannyian azok) nagyjából egy időben (idő?! muhhaha) tűnnek fel, nem győzzük kapkodni a fejünket, mi a franc történik, aztán szépen, lassan összeáll a kép, és rá kell jönnünk, hogy esélyünk sincs megfejteni, valójában mi a franc történik. És ez így kerek, így logikus, ez a dolgok természetes rendje, hiszen valljuk be: ha a világ alapvető működési elveinek mélyebb analizálására vetemedünk, hiába jutunk egyre több információhoz, hiába képzeljük magunkat egyre okosabbnak és tévedhetetlenebbnek, egy idő után be kell látnunk: a lényeghez még mindig nem jutottunk egy fikarcnyit sem közelebb.
Félreértés ne essék: Adams és Goss elegánsan építik fel és zárják le a történetet, a fő szálak közül egyetlen sem marad elvarratlanul, a legbizarrabb képtelenségekre is magyarázatot kapunk, de (szerencsére) megmarad bennünk a kellemesen bizsergető érzés, hogy az események sűrű szövetében bizony bőven akadnak még megfejtésre váró momentumok. Ezek a magyarázatok persze nem feltétlenül (sőt egyáltalán nem) racionálisak - a Doktortól nyilván senki nem vár maximális tudományos hitelességet -, saját, belső logikájukat viszont pontosan követik, vállaltan őrült állításaikhoz következetesen ragaszkodnak.”
A regény több mint 60, a filmes adaptáció pedig közel 30 éves, de a világpusztító bogarak története ma is van olyan népszerű, hogy milliók adják érte az életüket.
Nem gond, ha előbb-utóbb elpusztítjuk magunkat, a fontos az, hogy a bürokrácia működjön, a férfi lehessen nő, az ember pedig robot. Kafka vajon milyen novellákat írna ma?
A gödör olyan mély, hogy megszakad a szedett-vedett láncolat, és minél mélyebben van valaki, annál nagyobb kincs lehet még akár egy pizza is.
Eredetileg egy népszerű sci-fi adaptációja lett volna, de a végeredmény alapján nehéz elhinni, hogy a forgatás során bárki is komolyan vette.
Hetedik alkalommal startol el a héten a Budapesti Klasszikus Film Maraton; a restaurált filmek nemzetközi fesztiválján ezúttal a sci-fi is kiemelt szerepet kap. A múlt jövője című szekcióról és a műfaj hazai kezdeteiről Kurutz Mártont, a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményi és kutatási vezetőjét kérdeztük.
A szeptember 17. és 22. között megrendezendő Budapesti Klasszikus Film Maraton más különlegességeket is tartogat. A közel egyhetes rendezvényen kulcsszerepet kap a magyar animáció és sci-fi, és hazánkban még soha nem vetített ritkaságokat is láthatunk nagyvásznon.
A koreaiak jelenleg az orosz állam területét védik.
A bizarr incidens mögött egy bombafenyegetés áll.
