Egy kis ország ne üsse az orrát a nagyok dolgába? – még egyszer a magyar–lengyel barátságról

Mindenkit óvnék a lengyelek megvetésétől, a kárörvendéstől, mert olyan erői vannak ennek a társadalomnak, ami hegyeket mozgat. Nizalowski Attila jegyzete.

Nincs titkos alagút, amely kivezetne az Operaházból, van azonban kilenc méteres lift, csillárpadlás, és akkora színpadtechnika, amelyben elférne a Vígszínház – derül ki a Heti Válasz videójából, amelyben az Opera nézők számára ismeretlen területeit mutatják be.
A Magyar Állami Operaház volt az első, ahol a színpad és a színpad technika nagyobb, mint a nézőtér – derül ki a Heti Válasz Láthatatlan Budapest című sorozatának 4. részéből, amelyben az Operaházat járják be az alagsortól egészen a tetőig. Borbás Barnát az Operaház korábbi főmérnöke, Borsa Miklós vezette körbe az épületben, amelynek pincéiben a II. világháború idején óvóhelyek voltak. Kiderül az is, hogy az Opera Dunáig kivezető titkos járatrendszere csak legenda, és nincs titkos kiút az épületből, emellett a korábbi főmérnök azt is elmeséli, hogyan tartják karban a hatalmas csillárt.