A jellegzetes okos szemüveget hordó Steve Mann találta ki a viselhető számítástechnikát. Most egy kibővített valóság headset körül bábáskodik. Portré korunk egyik leginvenciózusabb kutatójáról, aki egyben médiasztár is.
A Meta a napokban jelentette be az „első természetes gépi” kibővített valóság (augmented reality, AR) headsetjét, korábbi termékük multifunkcionális második változatát. 2016 egyébként is a trükkös sisakok és szemüvegek éve, VR (virtuális valóság) és AR nagy áttörése lehet, Oculus Rift, Samsung Gear, Microsoft HoloLens és a többiek, úgyhogy a Meta 2 önmagában még nem is okozna hatalmas feltűnést.
Tudomány és művészet határán
Csakhogy a cég főmunkatársa a magunkon viselhető technológiák (wearable computing) atyja, az „első cyborgnak” kikiáltott, 1962-es születésű legendás Steve Mann, a Toronto Egyetem tanára, aki két és fél évtizede foglalkozik ezekkel a megoldásokkal.
Mann neve garancia a minőségre, egyedi megoldásra.
Ő az egyik legékesebb példája ember és technológia találkozásának, kooperációjának.
Első miniatürizált rendszerét gimnazistaként dolgozta ki; PhD-jét (Humanistic Intelligence, 1997) szintén ebből írta az MIT Médialaboratóriumában, melyben az intelligens jelfeldolgozás alapjaként elemezte a viselhető számítógépeket. 1994-ben ugyanott hozta létre hordozható – fejre illesztendő –, vezeték nélküli webkameráját. A robotikát forradalmasító, Rodney Brooks is felfigyelt rá…
Az MIT szakértői a lencsék optikai célú, „olvasó üvegekként” történő felhasználására vonatkozó első írásos feljegyzést, Roger Bacon 1268-as sorait jelölik meg kezdetként. Az első nemzetközi szimpóziumot a CMU, az MIT és a Georgia Tech közösen szervezte 1997 októberében.
Steve Mann munkái nemcsak szaktudományos dolgozatok, bestsellerré lett könyvek (a 2000-es Cyborg, valamint a 2001-es Intelligent Image Processing), programok és gépecskék, hanem a nehezen definiálható cyborg performance art kategóriába sorolható alkotások is. Tudós-művész, és egyben médiasztár. Több dokumentumfilmben szerepelt; eddigi életpályáját az emblematikus című Cyberman (2001) mutatja be.
Magunkon viselhető számítógépek
„Azért akarok cyborg lenni, hogy még emberibb legyek” – hangzik a film- és irodalmi klisékkel, jövőképekkel homlokegyenest ellentétes kommentár. Megítélése szerint a magunkon hordozott számítógépek és kamerák privát szféránkat és személyiségünket erősítik.
A jobb szem elé illesztett emblematikus – Mann „védjegyévé” vált – EyeTap sok változatban készült el. Viselője a briliánsait speciális nagyítólencsén keresztül kellő műgonddal tanulmányozó ékszerészre emlékeztet, holott a műanyag szemgolyóban végződő gépecske sokkal bonyolultabb, alkalmasint napszemüveggel álcázható rendszer. Miniatűr videokamerával, képernyővel.
Az évtizedek során bonyolult behemótból már-már láthatatlan paránnyá töpörödött EyeTap kapcsolatban áll egy számítógéppel, illetve a vezeték nélküli adóvevőkkel. A kamera filmez, rögzít, Mann valós időben látja, miközben a képernyőn különböző üzenetek, programkódok jelennek meg. A komputert saját fejlesztésű kézi eszközzel irányítja.
„Valóság-közvetítés” történik. Szükségünk van rá, mert csak így szűrhetjük meg a ránk zúduló hirdetéseket, és egyéb médiaszemetet. Magunkon kell viselni mindent, amire alkalomadtán szükségünk lehet. Ha kell, azonnal – a megtévesztő napszemüveg mögül – felvesszük, mi történt, s postázzuk a weben. Glogokat, azaz (a web logból eredő) cyborg blogokat küldözgetünk az ittről és mostról. Csak így küzdhetünk permanensen a mindenütt jelenlévő biztonsági kamerákat és a láthatatlan, adatbányásznak álcázott kémprogramokat működtető Rendszer ellen. A katonai célokra szintén tökéletes viselhető technológiák segítségével saját, személyre szabott, általunk kontrollált és működtetett információtérben mozgunk.
Újfajta ember-gép kapcsolatok
Mann nap, mint nap hosszú órákig hordja kameraszemét, s ha nincs rajta, védtelennek, kiszolgáltatottnak érzi magát. Másként látja és érzékeli a környező világot. Tiltott helyeken filmezett vele, a felvételeket elektronikus művészeti galériákban állította ki. Ő maga is vezet egyet, a torontói Deconism Galleryt.
A viselhető cuccok új típusú ember-számítógép interakciót és szinergia-formát teremtenek – állítja Mann. Állandóan bekapcsolva, üzemkészen, örökös hozzáféréssel. Nem tévesztendők össze okostelefonokkal, tabletekkel, laptopokkal. Különböznek a vezérlőelvek. A tervezők a számítási műveletek elsődlegessége helyett abból indulnak ki, hogy a felhasználó valami egészen mást tesz közben. Gyarapítják szellemi kapacitásunkat, de például a VR-rel ellentétben nem monopolizálják a figyelmünket. Környezetükre érzékeny, reagálnak rá, multimodálisak, több érzékszervet mozgatnak meg. Bármikor könnyen „szemmel tarthatók”, kontrollálhatók. „Elménk és testünk kiterjesztései”, és – hacsak nem akarjuk – senki más nem férhet hozzájuk.
Az EyeTapból kiindulva Mann pályája törvényszerűen vezetett a kibővített és a virtuális valósághoz.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Sok felhasználót érint a probléma: nem működik a Facebook, az Instagram és a Threads sem.
Esőben és hóban, világosban és sötétben, a Citadella és az Empire State Building felett is ugyanakkora élmény repülni. A Microsoft Flight Simulator segítségével ezt már lényegében bárki átélheti.
Schiffer András a Magyar Jelen podcastjában intézett kirohanást Anthony Blinken amerikai külügyminiszter és a Facebook ellen Toroczkai László Mi Hazánk-elnök profiljának feloldása kapcsán.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Arra kíváncsiak, hogy milyen szerepe volt a TikToknak abban, hogy egy semmiből érkező jelölt 23%–ot szerzett.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk EP-képviselője közölte, kezdeményezik a szobor eltávolítását az EP épülétéből.
Orbánéknak elég megőrizni táborukból, aki jelenleg megvan, és emellett kb. 20-25 billegő körzetre koncentrálni.
