Baljós tüntetés vette kezdetét a szomszéd országban: „mi vagyunk a nép, mi vagyunk Románia, miénk a hatalom!”

Calin Georgescu a tüntetésre mozgósító felhívásában államcsínynek nevezte a választások félbeszakítását.

Apai nagyapámat a kolozsvári főtérről vitték el Szibériába. Épp arra sétált. Felöltőben, kalapban. Szerencsés volt. Hazajött. Aztán persze elvették a vagyonát, kitelepítették és bár egyetemet végzett, művelt, tájékozott ember volt, mehetett a vasgyárba.
„Apai nagyapámat a kolozsvári főtérről vitték el Szibériába. Épp arra sétált. Felöltőben, kalapban. Szerencsés volt. Hazajött. Aztán persze elvették a vagyonát, kitelepítették és bár egyetemet végzett, művelt, tájékozott ember volt, mehetett a vasgyárba. Az öntödébe. Szerencsés volt. Rokonai, barátai közül többen a Duna-deltába, munkatáborba kerültek.
Emlékezni.
A Gulágra nyolcszázezer magyart hurcoltak el, bár ma hallottam a rádióban, hogy újabb orosz levéltári listák alapján talán egymillió is lehet ez szám. Legalább háromszázezren soha nem jöttek haza. Emlékezni.
Ma van a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.”