Szinte minden ország, de az USA hírszerzése különösen sokat panaszkodik a korlátozott lehetőségek miatt. Egy friss harvardi tanulmány szerint nagyon nincs igazuk.
Az amerikai és más hírszerző ügynökségek hosszú évek óta pánikolnak és panaszkodnak, hogy a titkosított kommunikáció megnehezíti, ellehetetleníti gyanús személyek, bűnözők nyomon követését.
A Harvard Internet és Társadalom Berkman Központjának államigazgatásban dolgozó személyekkel, IT szakértőkkel, terrorelhárítókkal végzett új felmérése viszont kimutatta, hogy pánikra semmi ok, a szenzorokkal telepakolt, vezeték nélküli új technológiák rengeteg lehetőséget adnak bűnözők megfigyelésére.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA bőven él is ezekkel az általa „implantátumnak” nevezett megoldásokkal, amelyekkel a szóban forgó személyek külföldi kommunikációja is nyomon követhető.
Jonathan Zittrain, harvardi tanár elmondta, hogy ma már egészen szokatlan, váratlan módszerekkel is megfigyelhető valaki. A dolgok internetére (Internet of Things) hívja fel a figyelmet: bíróságok is elrendelhetik, hogy IoT eszközöket, például a tósztsütőt és hasonló háztartási berendezéseket ilyen céllal is használjanak.
Számos területen megmutatta már a mesterséges intelligencia, hogy mire képes; ugyanakkor azt is, hogy melyek azok a hiányosságai, ahol még javításra szorul. Hol tart ma a mesterséges intelligencia?
Nem csak a fogyasztást és a terjesztést, hanem a drogok népszerűsítését is tiltja a kormánypártok által benyújtott Alaptörvény-módosítás. Szakvélemény.
Van, akinek még ez sem áll jól.
Aztán jöttek Trumpék, akik kivágják azokat az NSA-alkalmazottakat, akik a nemzetbiztonsági belső chaten fejtegették ki szexuális fantáziáikat, tapasztalataikat.
A Telex riportere feldobott egy magas labdát, amit nem sokáig hagyott a levegőben a Fidesz kommunikációs igazgatója.
Elon Musk is megosztotta az üzenetet.
„Elég volt ebből” – jelentette ki Deutsch Tamás.
Még a menedzsere is benne volt a tréfában.
