Szinte minden ország, de az USA hírszerzése különösen sokat panaszkodik a korlátozott lehetőségek miatt. Egy friss harvardi tanulmány szerint nagyon nincs igazuk.
Az amerikai és más hírszerző ügynökségek hosszú évek óta pánikolnak és panaszkodnak, hogy a titkosított kommunikáció megnehezíti, ellehetetleníti gyanús személyek, bűnözők nyomon követését.
A Harvard Internet és Társadalom Berkman Központjának államigazgatásban dolgozó személyekkel, IT szakértőkkel, terrorelhárítókkal végzett új felmérése viszont kimutatta, hogy pánikra semmi ok, a szenzorokkal telepakolt, vezeték nélküli új technológiák rengeteg lehetőséget adnak bűnözők megfigyelésére.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA bőven él is ezekkel az általa „implantátumnak” nevezett megoldásokkal, amelyekkel a szóban forgó személyek külföldi kommunikációja is nyomon követhető.
Jonathan Zittrain, harvardi tanár elmondta, hogy ma már egészen szokatlan, váratlan módszerekkel is megfigyelhető valaki. A dolgok internetére (Internet of Things) hívja fel a figyelmet: bíróságok is elrendelhetik, hogy IoT eszközöket, például a tósztsütőt és hasonló háztartási berendezéseket ilyen céllal is használjanak.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Gavin Newsom kaliforniai kormányzó vétózott, szerinte nem szabad korlátozni az AI fejlesztését.
Kiderült, melyik területen teljesítenek a legkiemelkedőbben a hazai cégek.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
„A közösségi médiavállalatoknak felelősséget kell vállalniuk azért, ami a platformjukon található” – mondta James Lawless TD államtitkár.
Dobrev Klára és Magyar Péter vajon összebeszéltek, azért állítják valótlanul, hogy több millió magyar él már külföldön?
„Tegnapelőtt is elmentünk bulizni” – dicskeszik a hanganyagon a Tisza Párt elnöke korábbi párjának.
Súlyos következményekkel fenyegetőznek.
