Szinte minden ország, de az USA hírszerzése különösen sokat panaszkodik a korlátozott lehetőségek miatt. Egy friss harvardi tanulmány szerint nagyon nincs igazuk.
Az amerikai és más hírszerző ügynökségek hosszú évek óta pánikolnak és panaszkodnak, hogy a titkosított kommunikáció megnehezíti, ellehetetleníti gyanús személyek, bűnözők nyomon követését.
A Harvard Internet és Társadalom Berkman Központjának államigazgatásban dolgozó személyekkel, IT szakértőkkel, terrorelhárítókkal végzett új felmérése viszont kimutatta, hogy pánikra semmi ok, a szenzorokkal telepakolt, vezeték nélküli új technológiák rengeteg lehetőséget adnak bűnözők megfigyelésére.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA bőven él is ezekkel az általa „implantátumnak” nevezett megoldásokkal, amelyekkel a szóban forgó személyek külföldi kommunikációja is nyomon követhető.
Jonathan Zittrain, harvardi tanár elmondta, hogy ma már egészen szokatlan, váratlan módszerekkel is megfigyelhető valaki. A dolgok internetére (Internet of Things) hívja fel a figyelmet: bíróságok is elrendelhetik, hogy IoT eszközöket, például a tósztsütőt és hasonló háztartási berendezéseket ilyen céllal is használjanak.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
Eldőlt a sorsdöntő kérdés.
Vége a dalnak: decemberben örökre leáll a szalag Drezdában, az ikonikus ID.3 gyártása megszűnik. A döntés nem elszigetelt eset, hanem egy sokkoló leépítési hullám első lépése: 2030-ig 35 ezer ember kerülhet utcára, miközben sorra dőlhetnek be a német autóipar bástyái.
