Fejlett adatelemzéssel figyelik a cégek alkalmazottaik egészségét

Vállalatok külső cégeket bíznak meg alkalmazottaik egészségügyi panaszaira, receptfelíratásaira vonatkozó adatok nyomon követésére. Állapotuk figyelemmel tartása a cél, például, hogy nem terhesek-e stb.

Látszólagos szándékuk az egészségügyi kiadások csökkentése. A megbízott cégek ellátják őket a szükséges információval, amelyek alapján döntéseket hoznak. A Walmartnak és más nagyvállalatnak bedolgozó Castlight Egészségügy például azonosítja, hogy az alkalmazott mikor töpreng el drága gerincműtéten, majd elküldi neki az olcsóbb megoldásokat, esetleg azokat a fizikoterápiás stb. eshetőségeket, amelyekkel a műtét is elodázható, és a beteg állapota is javítható.

A Castlight egyik programja az alkalmazott terhességét is képes előre jelezni. Kereséseit követi, biztosítási kérvényeit leszkenneli, és ezen adatok alapján meg tudja állapítani, hogy a dolgozó nem szed már fogamzásgátló tablettát. A munkáltatónak több kategória alapján beszél róluk: „normális terhességi kockázat”, „magas terhességi kockázat”, „terhesnek elkönyvelve.”

A munkavállaló nevét nem, csak a számukat osztja meg a munkáltatóval. Az alkalmazottnak engedélyeznie kell, hogy a cég egy appon vagy e-mailben elküldje orvosi adatait a munkáltatónak. Azonban nem egyértelmű, hogy explicit közlik-e vele, mit tesznek pontosan az adataival.

Az egészségbiztosítás hordozhatóságáról és elszámoltathatóságáról szóló 1996-os törvény (HIPAA) védi a személyes egészségügyi információ bizalmas jellegét. Janine Hiller, a Virginia Egyetem jogprofesszora szerint, ha a cég csak összesített adatokkal jeleníti meg az alkalmazottakat, és keresési kérelmeket is használ, az összegyűjtött adatok nem tekinthetők többé védett egészségügyi információnak, és a HIPAA sem vonatkozik rájuk.

Nicolas Terry az Indiana Egyetem jogprofesszora elmondta, hogy ez a terület még eléggé szabályozatlan: „szinte semmilyen törvény nincs arra vonatkozóan, hogy a big data cégek milyen adatokhoz juthatnak hozzá. Olyan törvény sincs sok, amellyel ellenőrizni lehet, hogy mit tesznek ezekkel az adatokkal.”

Tehát az adatok munkáltatóhoz való eljuttatása törvényes, érzékeny orvosi adatok megosztása viszont változatlanul aggályos.

„Orvosi adatok sokszor diszkriminatív módon is használhatók. Személyeket okkal bíztathatunk az egészséges életre, viselkedésük és életmódjuk megfigyelése viszont már sokkal intimebb szférát érint” – nyilatkozta a jog, etika és technológia „metszéspontját” kutató Hiller.