Nicola Pellow, az Európai Részecskefizikai Laboratórium, a genfi CERN vendégdiákja 25 éve, 1990 karácsonyára készült el az első webböngészővel.
Internet évek óta létezett web előtt is, de web nélkül kutatóintézetek, egyetemek kommunikációs platformja maradt volna. Az azóta már Sir Tim Berners-Lee 1989-ben kezdett el dolgozni a CERN-ben a később World Wide Web néven az egész világot forradalmasító, alapjaiban megváltoztató internetalapú hypertext-rendszeren.
Elképzelése nem volt új. 1945-ben Vannevar Bush is valami hasonlóra gondolt, míg a hypertext-alapú rendszer Ted Nelson találmánya: a Xanadu 1960-ban fogant. Az Apple Hypercardja szintén a webet vetítette előre.
Berners-Lee 1990 októberében Steve Jobs NeXT számítógépén, a modern Mac-ek legközvetlenebb elődjén dolgozta ki az első webszervert: az info.cern.ch-t.
1990 karácsonyára Nicola Pellow pedig az első webböngészővel állt elő. A szövegalapú browser tette online elérhetővé a CERN telefonkönyvét és más adatokat a központ dolgozói számára.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Gavin Newsom kaliforniai kormányzó vétózott, szerinte nem szabad korlátozni az AI fejlesztését.
Kiderült, melyik területen teljesítenek a legkiemelkedőbben a hazai cégek.
Röviden összefoglalva: Samsung az iPhone ellen. És nem az utóbbi áll nyerésre.
Amivel időt lehet spórolni, amivel hatékonyabbak tudunk lenni, az nagyon értékes. Vagy ön nem szeretne több szabadidőt? Béres Sándor írása.
A magyar fővárosban készítették az iPhone 16 reklámját.
Sajnos el tudom képzelni a kilépést az EU-ból, mert Orbán Viktor számára a hatalom a legfontosabb.
Kövesse a Mandineren!
