Nicola Pellow, az Európai Részecskefizikai Laboratórium, a genfi CERN vendégdiákja 25 éve, 1990 karácsonyára készült el az első webböngészővel.
Internet évek óta létezett web előtt is, de web nélkül kutatóintézetek, egyetemek kommunikációs platformja maradt volna. Az azóta már Sir Tim Berners-Lee 1989-ben kezdett el dolgozni a CERN-ben a később World Wide Web néven az egész világot forradalmasító, alapjaiban megváltoztató internetalapú hypertext-rendszeren.
Elképzelése nem volt új. 1945-ben Vannevar Bush is valami hasonlóra gondolt, míg a hypertext-alapú rendszer Ted Nelson találmánya: a Xanadu 1960-ban fogant. Az Apple Hypercardja szintén a webet vetítette előre.
Berners-Lee 1990 októberében Steve Jobs NeXT számítógépén, a modern Mac-ek legközvetlenebb elődjén dolgozta ki az első webszervert: az info.cern.ch-t.
1990 karácsonyára Nicola Pellow pedig az első webböngészővel állt elő. A szövegalapú browser tette online elérhetővé a CERN telefonkönyvét és más adatokat a központ dolgozói számára.
Az Amnesty International Magyarország bevétele 465,673 millió forintra nőtt (2023-hoz képest), és az adózás utáni eredménye 11,6 millióról 20,4 millió forintra emelkedett.
A közélet átláthatóságáról szóló törvény NEM VONATKOZIK majd az influenszerekre és a youtuberekre!
A Fidesz frakcióvezetője az ellenzékről: önök a politikában megbuktak, ezért a szolgasajtójuk, a HVG, a 24.hu, a 444, a Telex, az RTL Klub átvette a politikai kezdeményezést.
Ezek a médiumok biztosan hozzájutottak külföldről származó forrásokhoz.
A magyar társadalomnak joga van megismerni, hogy külföldi kormányok és szervezetek mire adnak milliárdokat hazai sajtótermékeknek és nyomásgyakorlóknak.
Ismét reflektorfénybe került Terézváros, ahol a baloldali vezetés nem először tesz látványos gesztusokat az LMBTQ-közösség felé.
Ugyanakkor magas UV-sugárzás várható, szóval naptejet és fejfájáscsillapítót elő.
