James csapos egy kocsmában. Csakhogy nem akármilyen csapos, mert James egy robot, a Bielefeld Egyetem kutatásának tárgya. Ért valamit az emberi kommunikációból, ki tudja szolgálni a vendégeket.
A kísérlet résztvevőit arra kérték, hogy nézzenek a robot szemébe, fülébe, repertoárjából válasszanak cselekvéseket.
„Megtanítjuk neki, hogyan ismerje fel, ha a vendég rendelni óhajt” – magyarázza az egyetem Pszicholingvisztikai Kutatócsoportját vezető Jan de Ruiter.
Nem ismeri fel automatikusan, hogy a bárpult melletti vendég milyen megnyilvánulása jelzi: fogyasztani szeretne. Észlel egy változás esetén folyamatosan frissülő listát a részletekről, az azon lévő összes információt egymástól függetlenül és egyformán fontosnak tartva dolgozza fel. Ezekből a részletekből kell a vendéget megismernie.
A kutatást úgy tervezték, mint egy szerepjátékot. A vendég megnyilvánulásait lépésről lépésre határozták meg, mert így lehetett eldönteni, hogy mit tenne, ha robotcsapos lenne.
Megállapították, hogy a testbeszéd és a szemkontakt elég jól jelzi, hogy a vendég szeretné, ha kiszolgálnák. Rendelésnél viszont már kevésbé fontos a testbeszéd.