A magyar fejlesztésű GeoGebra-alapú digitális tananyag igazi hungaricum, amire büszkék lehetünk. A Geomatech és hasonszőrű társai jövőjét viszont számos tényező befolyásolja, a további digitális tananyagok fejlesztése és támogatása és az iskolák és a tanulók okoseszközökkel való megfelelő ellátottsága. Pedig a tanulás élmény is lehetne!
Szomorú tény, hogy a magyar diákok évről-évre rosszabbul szerepelnek a nemzetközi felméréseken, mint pl. a PISA-teszt. Sokan nem tudják, hogy 2018-ban minden gyereknek már számítógépen kell majd teljesítenie a tesztet. Ugyan a gyerekek természetes közege már ma is a virtuális tér, mindegyiknek van táblagépe vagy okostelefonja, de ehhez még az oktatás nem tudott alkalmazkodni. Nem lehet tehát az információs korban úgy természettudományos tárgyakat és főként matematikát oktatni, mint korábban az analóg világban. De a közösségi média uralmának idején a képi anyagok jelentősége is felértékelődött, a fiatalok sok információt fogyasztanak, sok dologra képesek koncentrálni, de csak rövid ideig. Így az oktatásnak is kötelező figyelembe venni ezeket az elvárásokat, ha versenyképes diákokat akarnak nevelni, hiszen az aktivitás és az azonnali visszajelzés lett a legfontosabb már az órákon is és nem a poroszos tekintélyelvű és történetmesélő, mindenképpen az írásbeliségre hangsúlyt fektető analóg elavult módszer.
A legújabb PISA tesztből kiderült a magyar tinédzserek majdnem 60 százaléka digitális analfabéta és mellesleg elégtelen tudású, de kevés a programozó informatikus is hazánkban. Ez a magyar gazdaság versenyképességét jelentősen lerontja. A 21. századi munkaerőpiacon a digitális írástudás kulcskompetenciának számít. Azonban az IVSZ – Informatikai Vállalkozások Szövetsége idén publikált felmérése szerint a legtöbb diák Magyarországon nem rendelkezik azzal a tudásszinttel, amellyel képes volna helytállni a digitális munkahelyeken, pedig a tanulmány szerint néhány éven belül nem lesz olyan állás, amelynél nélkülözhető lenne a digitális írástudás. Az informatikusok és a programozók továbbra is hiányszakmák Magyarországon.
„A digitális írástudás, a mindannyiunkat egyre inkább körülvevő informatikai eszközök kezelésének és irányításának képessége mára alapvetővé, szükségessé vált. Nemcsak a munkaerőpiacon, de a mindennapi életvezetésben is megkerülhetetlen ez a kulcskompetencia.”
(Cikkünk a „Digitális Oktatás” sorozat első része.)
Ébredj velünk, vagy kezdd a heted egy kis laza csevegéssel! Hétfőn ismét érkezik a Vekker a Mandiner reggeli élő műsora! Minden hét első napján és csütörtökön 8:00-tól Gyürky Enikő és Szabó András Csuti ébreszt fel, hogy megvitassák veled közösen a legfrissebb közéleti témákat.
Gyorsan reagált a kormány a hozzájuk érkező visszajelzésekre és panaszokra.
Megemelte a kormány a Demján Sándor Exportösztönző Hitelprogram keretét.
Fegyir Sándor azt is elárulta, teljesítik-e a magyar kormány összes feltételét az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.
A Világgazdasági Fórum elemzése figyelmeztet: az ENSZ 2030-ig kitűzött fenntartható fejlődési céljainak csak a harmada halad a terv szerint, sőt több területen egyenesen rosszabb lett a helyzet. Pedig a fejlődéshez meglennének az eszközök, ám azok túl lassan terjednek – ezért a tanulmány villámgyors megoldást sürget a globális áttöréshez.
Miért most állt ki a kormány mellett? Mit szólt a reakciókhoz? Hogyan lehetne vonzóbbá tenni a fiatalok számára a konzervatív politikát? Interjú a műsorvezetővel.
Tömegével érkeztek a támogató kommentek a fősodratú orgánum oldalára és a közösségi médiában megosztott szemléjére is.
De ha hibást keresünk, ismerjük el az eredményeket is. Legyünk igazságosak.
