Sokak szerint 2016 a virtuális valóság éve lesz. Az előrejelzések a különféle sisakok, például az Oculus forgalmazásán és a felfokozott érdeklődésen alapulnak. Mások viszont tartanak a technológiától.
Federico Heller, argentin filmrendező is közéjük tartozik. Uncanny Valley (Rejtélyes völgy) című rövidfilmje sötét, kiábrándító jövőbe, utópia helyett disztópiába kalauzol. Dokumentarista stílusban készítette, lepusztult épületet elfoglaló fiktív VR-függőket mutat be. Egyikük például napi 17 órát tölt virtuális világokban, átlag 100 embert lő le. Minden kapcsolatukat elveszítették a fizikai valósággal.
A cím egy robotikai jelenségre utal. Az 1970-es évek végén a japán Masahiro Mori dolgozta ki a robot-tervezést és az emberi pszichológiát összekapcsoló, a kettő kölcsönhatásait elemző Rejtélyes Völgy (Uncanny Valley) elméletet. A Homo sapiens gépi entitásokra reagáló érzelmeit vizsgáló tudós már 1974-ben publikálta a robotika metafizikai aspektusait elemző könyvét, The Buddha in the Robot: a Robot Engineer’s Thoughts on Science and Religion (Buddha a robotban: egy robottervező gondolatai tudományról és vallásról) címmel.
„Hiszek a robotok Buddha-természetében, abban, hogy bennük van a buddhaság elérésének a lehetősége” – írta.
1978-ban, kísérletei közben, az antropomorfizmus különböző stádiumait tanulmányozva jutott arra a következtetésre, hogy, addig szeretjük gépeinket, addig viszonyulunk hozzájuk mind pozitívabban, amíg (akár) humanoid jellegük ellenére hamisítatlan mechanikus külsővel rendelkeznek. Viszont, ha már megjelenésükben, mozgásukban „majdnem emberek” – replikánsok, androidok –, egy pontot elérve, rövid közöny után, érzéseink gyorsan és drasztikusan ellentétes előjelbe váltanak. Elutasítjuk őket, belépünk a Rejtélyes Völgybe. A „majdnem ember” a „titokzatosat”, az „idegent” és a „nyugtalanítót” egyaránt implikálja. Érezzük, hogy még „majdnem ember”, de többet, mást, nehezen magyarázhatót is, ugyanakkor tisztában vagyunk vele: egyelőre nem „teljesen emberi”. Tudatalattink szörnyekkel, zombikkal népesíti be a kettő között tátongó völgyet – a szakadékot, a senkiföldjét.
Mihelyst százszázalékosan emberi formát öltenek, megnyílik az érzelmi zár, megint elfogadjuk őket, újfent egyre pozitívabb érzelmekkel viszonyulunk hozzájuk. Kapcsolatunk idővel a völgy előtti állapotoknál is bensőségesebb lesz.
Az eredetileg csak robotokra vonatkoztatott elvet később más területekre, így a számítógép által animált karakterekre stb. szintén elkezdték alkalmazni.
Most már a virtuális valóságra is.
Lehallgatási botrány a Tisza Pártnál, eltérő pártmérések és patrióta előretörés az Európai Parlamentben – ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője és Pulai András, a Publicus Intézet vezetője. Adásunkat hétfőn rögzítettük.
A vádlott először ruhában készült, teljes alakos képeket kért a lányoktól, majd arra is rávette őket, hogy meztelen fényképeket és videókat küldjenek magukról.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Ma úgy néz ki, inkább az unalmas és veszélyes munkáktól szabadítanak meg minket – akár néhány éven belül az otthonunkban is.
Hatalmas lángokkal égett a nagymegyeri hengermalom.
A robbantásban megsebesült egy hatéves kisfiú is.
Az elnökség egyhangúlag támogatta a hivatalban lévő kancellár jelölését.
Jól ismert amerikai vállalatokat említ az ukrán hírszerzés.
