Sokak szerint 2016 a virtuális valóság éve lesz. Az előrejelzések a különféle sisakok, például az Oculus forgalmazásán és a felfokozott érdeklődésen alapulnak. Mások viszont tartanak a technológiától.
Federico Heller, argentin filmrendező is közéjük tartozik. Uncanny Valley (Rejtélyes völgy) című rövidfilmje sötét, kiábrándító jövőbe, utópia helyett disztópiába kalauzol. Dokumentarista stílusban készítette, lepusztult épületet elfoglaló fiktív VR-függőket mutat be. Egyikük például napi 17 órát tölt virtuális világokban, átlag 100 embert lő le. Minden kapcsolatukat elveszítették a fizikai valósággal.
A cím egy robotikai jelenségre utal. Az 1970-es évek végén a japán Masahiro Mori dolgozta ki a robot-tervezést és az emberi pszichológiát összekapcsoló, a kettő kölcsönhatásait elemző Rejtélyes Völgy (Uncanny Valley) elméletet. A Homo sapiens gépi entitásokra reagáló érzelmeit vizsgáló tudós már 1974-ben publikálta a robotika metafizikai aspektusait elemző könyvét, The Buddha in the Robot: a Robot Engineer’s Thoughts on Science and Religion (Buddha a robotban: egy robottervező gondolatai tudományról és vallásról) címmel.
„Hiszek a robotok Buddha-természetében, abban, hogy bennük van a buddhaság elérésének a lehetősége” – írta.
1978-ban, kísérletei közben, az antropomorfizmus különböző stádiumait tanulmányozva jutott arra a következtetésre, hogy, addig szeretjük gépeinket, addig viszonyulunk hozzájuk mind pozitívabban, amíg (akár) humanoid jellegük ellenére hamisítatlan mechanikus külsővel rendelkeznek. Viszont, ha már megjelenésükben, mozgásukban „majdnem emberek” – replikánsok, androidok –, egy pontot elérve, rövid közöny után, érzéseink gyorsan és drasztikusan ellentétes előjelbe váltanak. Elutasítjuk őket, belépünk a Rejtélyes Völgybe. A „majdnem ember” a „titokzatosat”, az „idegent” és a „nyugtalanítót” egyaránt implikálja. Érezzük, hogy még „majdnem ember”, de többet, mást, nehezen magyarázhatót is, ugyanakkor tisztában vagyunk vele: egyelőre nem „teljesen emberi”. Tudatalattink szörnyekkel, zombikkal népesíti be a kettő között tátongó völgyet – a szakadékot, a senkiföldjét.
Mihelyst százszázalékosan emberi formát öltenek, megnyílik az érzelmi zár, megint elfogadjuk őket, újfent egyre pozitívabb érzelmekkel viszonyulunk hozzájuk. Kapcsolatunk idővel a völgy előtti állapotoknál is bensőségesebb lesz.
Az eredetileg csak robotokra vonatkoztatott elvet később más területekre, így a számítógép által animált karakterekre stb. szintén elkezdték alkalmazni.
Most már a virtuális valóságra is.
Ha Majka kapott volna hasonló támogatást, ma zászlajukra tűznék a progresszív oldalon. De Curtis más úton jár. És úgy tűnik, ma ez elég ahhoz, hogy ellenzéki politikusok és álprofilok százai essenek neki.
Ebből klasszikus lesz!
„Ez azt jelenti, hogy jó irányba haladok, hogy elismerik azt, amit csinálok.”
Hatgólos döntetlen a vége.
Megosztotta őket a hír.
Megúszták a virgácsot.
Rövid bejegyzéssel érkezett a miniszterelnök a sajtótájékoztató után.
A világ napelem-kereskedelme egyre inkább Kína kezében összpontosul: a 2013-as 30 százalék körüli részesedését 2024-re közel 70-re tornázta fel, de nem elégszik meg ennyivel.
