Egy friss kutatás kimutatta, hogy mitől egyedi az agyunk, és egyben kiindulási pont is lehet különféle betegségek kezeléséhez.
Az Allen Intézet kutatói az emberi agy 132, működésüket tekintve egymástól különálló részén található 20 ezer génkifejeződésből 32 mindenkinél azonos mintázatot fejtettek meg. A kutatáshoz a nyilvánosan hozzáférhető Allen Emberi Agy Atlasz adatait használták. Az adatok hat agyra vonatkoztak.
Az eredményt azért tartják fontosnak, mert így könnyebben mérhető, hogy az „alapkonfigurációtól” eltérő egyéni eltérések közül melyek kapcsolódnak betegségekhez. De talán ennél is fontosabb, hogy a felfedezés betekintést nyújt a genetikai kód agyunkat egyedivé – emberivé – tevő magjába.
A mintázatok emberek és egerek közötti hasonlósága ellenére sok gén mégis más mintákká alakult a Homo sapiens esetében. Meglepő módon, az idegsejtekhez kapcsolódó gének nagyjából azonosak a fajok között, míg a gliasejteket támogató génkombinációk között nagyobb a különbség. (A központi idegrendszer neuronjait többfajta nem ingerlékeny sejt támogatja, amelyeket együtt neurogliának – glia – nevezünk.) A legstabilabb gének közé tartoznak a betegségekhez és rendellenességekhez, például az Alzheimer-kórhoz vagy az autizmushoz kapcsolhatók is.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
Eldőlt a sorsdöntő kérdés.
Vége a dalnak: decemberben örökre leáll a szalag Drezdában, az ikonikus ID.3 gyártása megszűnik. A döntés nem elszigetelt eset, hanem egy sokkoló leépítési hullám első lépése: 2030-ig 35 ezer ember kerülhet utcára, miközben sorra dőlhetnek be a német autóipar bástyái.
