Az internet.org a világ elmaradott felére szeretné eljuttatni az internetet, amit ott sokan össze is kevernek a Facebook-kal, hiszen csak arról hallottak eddig. Közben pedig itt a világ gazdagabbik részén azt látjuk, megannyi új kezdeményezéssel osztódással szaporodik a közösségi média. A fiatalok már szinte csak a SnapChat és az Instagram által élik meg a digitális valóságot. Mi a jövője Mark nagy találmányának, vajon miről álmodik dolgos hétköznapjai végén a mi jobbulásunk végett?
2007-ben amikor Mark Zuckerberg bejelentette a Facebook platform indulását már lehetett tudni, valami olyan történelmi pillanat tanúi vagyunk, mint amikor 1983-ban a fiatal Steve Jobs bemutatta az első Apple számítógépet, majd az eddigi kényelmes és jól belakott világunk gyökeresen megváltozott. Mára mindkét cég milliárdokat keres és digitális életünk sem lenne annyira tökéletes , ha nem léteznének, mellékesen dollár milliárdokat is bezsebeltek találmányaikkal, hiszen belőlünk élnek. A közösségi média ma már kötelező, állásinterjúkon, az iskolában, munkahelyen, a médiában, a szükséges felesleg. Lehet ugyan nélküle élni, de nem érdemes mondják már a szociológusok is, hacsak az ember nem akar remeteként élni a világtól elvonulva Tibetben (de azért tudjuk ott is vannak már internettel ellátott kolostorok a digitális „yuccie nomádoknak").
Még mindig nincsenek ezek elegen?
A közösségi média folyamatosan változik, ugyan a Facebook egyeduralkodó, de egyre jobban látszanak a birodalom falain a repedések, elvándorolnak a fiatalok, akik már nem bíznak Mark Zuckerberg ígéreteiben. Az Instagram, a SnapChat is sokkal megfelelőbb és trendi számukra digitális homokozónak. Közben a Twitter is feltámadásra készül és megjelentek a zárt és speciális igényekre készült elit közöségi médiás megoldások, mint a nyugdíjasok Stitch-e, vagy a Place és Tsu és társaik (szinte minden hétre jut egy újabb kezdeményezés). És akkor még nem beszéltünk a csak "kockák" által használt Diaspora-ról és a tavaly Facebook-gyilkosnak beharangozott Ello-ról sem. Érdemes tehát megnézni mi az, ami még hiányzik és a jövőben belekerülhet a közösségi média kínálatába, hiszen megszabadulni soha nem tudunk majd tőle, csak személyre szabva finomítani, hiszen az ember társas lény lenne. Mellékesen Mark Zuckerber nem véletlenül veti vigyázó szemeit a harmadik világ felé, hogy „talpas" közösségi médiával (2G keddek novembertől a Menlo Parkban), az internet.org segítségével néhány év múlva 5 miliárd emberhez jusson el az emberiség legnagyobb találmánya. Érdemes megnézni tehát, milyen jövőről is álmodik Mark Zuckerberg.
Videó, a történetmesélés egyszerű formája
Nem véletlen, hogy Mark már régóta szeretné a videózást radikálisan megújítani a Facebookon, a közösségi médiában a személyesség a kulcs, amikor az ember magát adja, hogy egyediségét bemutassa. Erre a videó és a képek sokkal alkalmasabbak, többet bemutatnak az egyes emberekről, mint a szöveges információk (a nyelv mindig bonyolultabb, mint a kép, mert nehezebb interpretálni). Egy kép, leegyszerűsítve 1000 szónál is jobban árulkodik igazi valónkról. Nem véletlen a SnapChat és az Instagram miért pörög ennyire már ma is, ami itt megjelenik és a fiatalok elfogadják, az egyszer a Facebookon is, lásd a profilképeink animálása. A YouTube ugyan egyeduralkodó még ma, de a Red, ami reklámmentességet ígér, ha fizetünk érte mintha visszalépés lenne, Zuckerberg erre biztosan lépni fog nem kétséges.
A valós idejű posztolás vége
A valós idejű információk ma védjegyei a közösségi médiának, a Twitter jár ebben az élen, online közvetítésekre kizárólag ezt használják manapság. A Facebook is lemásolta ezt, igaz kevesebb sikerrel nemrég. A másik fontos dolog az időkorlát bevezetése, ezt a SnapChat használja ma eredményesen, mert üzenetei efemer voltuk végett csak egy bizonyos ideig élnek. Nyilvánvaló ez az igény alapvetően meg kell, hogy jelenjen minden közösségi médiában előbb vagy utóbb. Az információk ugyanis már 1-2 perc vagy 1 óra alatt is történelemmé merevedhetnek és feleslegessé válhatnak. Vagyis szükséges rossz lesz bevezetni az időbélyegzős posztok lehetőségét és az időzítést minden felületen (mint a Buffer teszi ezt ma vagy jobb blogmotorok). Az információ elérése ugyan gyorsabb lett, de tartalma egyre kevésbé fontos, mindig van újabb...
Közösségépítés új alapokon
A Google+ azzal a szándékkal jött létre, hogy a kontextuális tartalmaival fogja majd a padlóra küldeni a Facebookot. Ez sikerült is az idősebb generáció köreiben valamennyire, de nehézkesen működik a gyakorlatban a fiataloknál. Egy-egy téma kapcsán összegyűjteni embereket sokkal nehezebb kihívás, mint az ismerős alapú kapcsolati hálón keresztül. A SnapChat nagy botrányt kiváltó Csatornái is ezt a szerepet töltötték be, de a LinkedIn is ezt használja ki a professzionális emberi erőforrás és márkák terén. A szomszédokat tömörítő Netxdoor, az iskolák szerint tagozódó Edmodo, vagy a munkahely alapú Yammer és a kedvenc edzőtermek alapján válogató GymGroups is így működik. Illetve mindazok, aki valamilyen elit szolgáltatás alapján válogatják ki felhasználóikat, mint a Stitch vagy a Place. Láthatóan a sok felesleges digitális zajt termelő Facebook ezen a téren vesztésre áll, ha nem vezeti be a tartalmi és kontextuális választás lehetőségét hamarosan (ez lett volna az ismerősök listája eredetileg). Vannak ugyan csoportok itt is, de nincsenek annyira kihangsúlyozva és támogatva közösségépítő eszközökkel, mint a direkt erre alapozó társainál. Amennyiben kontextuális szűrőkkel lehetne átfésülni magát a Facebookot is, vagyis kiválogatni az ocsút a búza közül, akkor új felhasználókat nyerhetne Mark Zuckerberg.
Miért nincs mindenütt ott a közösségi média
Joggal vetődik fel a kérdés, hogy miért nincs mindenütt, a hétköznapi életünkben, ahol valamilyen közösségi tevékenységet végzünk a közösségi média is? Már a Tinder, de az AirBnb is a Facebookos felhasználói adatainkkal azonosít minket (illetve egy halom szoftver alapból), miért nem lehet a repülőjegyeket is így vásárolni? BKV bérletet venni közösségi médiával, bankolni, szállást bérelni egy hosszú hétvégére vagy akár pizzát rendelni? Annak idején a Foursquare és a Gowalla próbálta összekapcsolni a felhasználókat az egyes kiskereskedőkel, több-kevesebb sikerrel. Ez egy „nagy dobás" lenne mindenkinek, aki meglépi majd. Nyilván, nemcsak Mark Zuckerberg találmánya, de a Google ID, Twitter vagy a Yahoo is azonosíthat majd így minket. Ha online útlevélként működnek már, akkor a való világban is működniük kellene.
A Dolgok Internete
Az a vágy, hogy minden háztartási eszközünkbe, ruhánkba és használati tárgyainkba szenzorokat rejtsünk nagy kísértést ad arra, hogy ezeket is valahogy bekapcsoljuk a közösségi média vérkeringésébe. Nem véletlen, hogy már a Dolgok Internetének az elterjedése előtt is sokan a Nagy Testvér eljövetelét vizionálják a rólunk folyton-folyvást jelentő hálózatba kapcsolt tárgyakról. De hazánkban a 2016-ban bevezetendő e-kártya is felháborodást keltett, illetve a kormányzati arcképes „Facebook" megszavazása a Parlamentben. Mi jöhet még, ha Mark most felvázolt álma valóra válik majd egy szép napon, még a mi életünkben? Mi csupán már az Internet Dolgai leszünk?
A műhelyekben bármilyen járművet átalakítanak frontszolgálatra, a felesleges karosszériaelemeket eltávolítják és helyükre vaslemezeket, rácsokat hegesztenek vagy gumiabroncsokat aggatnak.
A Nép Pártján elnöke azt írja, kevés politikai szövetségese volt, aki soha nem akarta átverni, hátba szúrni, és az egyik Ferenc volt.
Az orosz regionális kormányzó szerint a tüzet egy az orosz légvédelem által lelőtt ukrán drónból származó lezuhanó törmelék okozta.
A kínai élelmiszer-kiszállítási óriás, a Meituan drónszolgáltatásával forradalmasítja a turisták ellátását a nagy falnál. Az eszközök nemcsak ételt és italt, de akár gyógyszereket is szállítanak.
Az ukránok több millió órányi drónfelvétel segítségével tanítanák be a mesterséges intelligenciát, hogy segítse őket a harctéren.
Volt korábban olyan érzésed, hogy nem mehetsz el valahova, nem nézhetsz meg valamit, vagy nem olvashatsz el egy cikket, esetleg könyvet? Nekünk volt.
A műhelyekben bármilyen járművet átalakítanak frontszolgálatra, a felesleges karosszériaelemeket eltávolítják és helyükre vaslemezeket, rácsokat hegesztenek vagy gumiabroncsokat aggatnak.
Óriási változás állt be január óta az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos közhangulatban.
