Így égett porrá a csallóközi magyar műemlék (VIDEÓ)
Hatalmas lángokkal égett a nagymegyeri hengermalom.
Felhasználhatók-e a hangyák viselkedésén alapuló szabályok robotrajok programozására, képesek lesznek-e egymással összekapcsolt gépek hidat és más szerkezeteket építeni?
Az egyik hangyafajta (Eciton hamatum) sokkal pontosabb élőhidakat formál erdők egyenetlen talaján, mélyedések felett, mint gondoltuk korábban – állapították meg a Princeton Egyetem és a New Jersey Technológiai Intézet kutatói. Kollektív intelligenciájuk modellként szolgálhat csoportban tevékenykedő robotok számára. Közösen végzett számításaik eredménye a híd, és hogy tovább tudnak menni rajta.
Az előnyök és hátrányok felmérése után koordináltan, együtt cselekszenek. Egyedenként csak a legközvetlenebb körülményeket ismerik, csoportban viszont messzebbre „látnak.”
Hangyakolóniák viselkedésén alapuló algoritmusokat kb. húsz éve, például telekommunikációs és közlekedési útvonaltervezéshez fejlesztenek. Az egyéni cselekvések, az ágensek interakciói ezekben az esetekben magasabb szintű kollektív viselkedésformákat eredményeznek.
Biológusok azt gondolták korábban, hogy a hangyahidak statikus szerkezetek. Jelen kutatás rácáfolt erre a vélekedésre. Megállapították, hogy a hangyák ott kezdik a hídépítést, ahol legközelebbinek tűnik a túloldal, majd fokozatosan haladnak a legnagyobb távolságok felé, így csökkentve az út hosszát.
Az új megfigyeléseket a számítástudomány különféle területein, például a robotikában hasznosíthatják.