Carcosa árnyai

„Mítoszt mondok, de csak Derleth beszél belőlem: Carcosának és a Sárga Királynak nincs igazi mítosza (ahogy Cthulhunak sem kellene, hogy legyen), legfeljebb hasonló gondolkozású írók vesznek át egymástól hasonló motívumokat, kifejezéseket: a Carcosa árnyai antológia ezeket gyűjti össze, válogatottan. Ködösen fogalmazok, de ködös a téma is, és egy kicsit sikerült is túltolni a kutatást, Bierce egymástól független írásaiban találni olyan jeleket, amelyek szándék szerint tulajdonképpen nincsenek is ott.

Félreértés ne essék: ez nem az antológia szerkesztésének a hibája, inkább az azt megelőző feltárás különlegessége: Molnár András terjedelmes esszében vizsgálja Bierce prózájának nyomait Lovecraft mítoszsejtető írásaiban, és következtetései tulajdonképpen nem is annyira elszálltak, tekintve, hogy Lovecraft maga is elismerte Bierce hatását, noha nem emlegeti az elsők között. Viszont kérdéses, hogy az antológia egyötödét akkor miért is teszik ki Bierce művei (és miért maradt ki a Kedvező körülmények, amelyben tematikus hasonlóságot sejtek). Helyesebben fogalmazva: az érthető, miért fontos Bierce, csakhogy Carcosa árnyai egy haladó antológia, amely azoknak mond csak valamit, akik már betéve ismerik Poe, Bierce, Lovecraft életművét (és életrajzát), emiatt érezhető igazából némi redundancia.”