A Horgonyhely férfiaknak mindenképpen kötelező olvasmány: igencsak kellemetlen élmény olyan dolgokról olvasni, amelyeket ebben a regényben, ebben a világban megtesznek a férfiakkal.
„- Ne kételkedjetek bennem – mennydörögte Lars. – Nyissátok ki a szemeteket! Varázsló vagyok, és dacolok a nőkkel!”
Emberemlékezet óta furcsa törvény uralkodik a Horgonyhely világának kietlen fjordjain: egy ismeretlen erő mindenkit születési helyéhez láncol. Ha ettől kétezer lépésnél messzebbre távolodik, egyre rosszabbul lesz, végül pedig meghal. Az egyetlen kivételt a törvény alól a terhes nők jelentik, akik terhességük második-harmadik hónapjától képesek elhagyni horgonyhelyüket. A fjordok menti falvakban és városokban így a nők uralkodnak: a férfiak másodrangú polgárok, egyes helyeken pedig gyakorlatilag leláncolt tenyészállatok.
A könyvtárhajójához kötött Vazil egy ígéret miatt tizenhét éve igyekszik megoldani tudományos módszerekkel a rejtélyes erő kérdését. Mi változik meg a terhes nőkben? Tényleg természeti törvény köti a többieket röghöz, vagy valami másról van szó? Vazil tinédzser lányát más kérdések foglalkoztatják: elvágyódik apja hajójáról, vándorolna, ha valaki teherbe ejtené. A férfiaknak tiltott földmágiát űző Lars veszélyesebb utakon próbálja megoldani az elnyomott férfiak gondjait: egy teherbe ejthető lányra van szüksége. A hét fjord környéke hatalmas változások küszöbén áll.
Ennyit a cselekményről: kár lenne bármi mást elárulni. Moskát Anita második regénye összességében jobb, mint az első (Bábel) − pedig az is nagyon rendben volt, nekem mindössze a hangulata nem feküdt igazán; most még ennyi kifogásom sem lehet. Az egész regényen érződik egy nem túl erős, ellenben nagyon kellemes China Miéville-utánérzés, főleg a Perdido juthat eszünkbe. A Horgonyhely világa rendkívül élő, a karakterek remekül működnek, az end nem feltétélenül happy, a próza remek, a gender-kérdés megfordítása pedig egészen izgalmas.
Utóbbi azért is jó dolog, mert a science-fiction/fantasy zsáneren belül külföldön éppen hatalmas kultúrharc zajlik, többek között gender-témában is. Röviden összefoglalva arról van szó, hogy egyes írók szerint a nagy díjakat azok a szerzők kapják, akik a különböző „progresszív” elemekre helyezik a hangsúlyt regényeikben, mint az LMBTQ-, etnikai- illetve gender-témák; miközben szerintük inkább a klasszikus űrkalandoknak és a kardozós-dugós fantasynek kéne nyernie, mint amilyeneket ők írnak. Bővebben nem mennénk bele a témába itt, de szerintem a kardozós-dugós fantasy egyik elismert mestere, George R.R. Martin nagyjából mindent leírt a dologról (linkek ebben a Guardian-cikkben).
A Horgonyhely férfiaknak mindenképpen kötelező olvasmány: igencsak kellemetlen élmény olyan dolgokról olvasni, amelyeket ebben a regényben, ebben a világban megtesznek a férfiakkal. Olyan helyzetekbe kell beleélnünk magunkat, amilyen helyzetekbe a mi világunkban leginkább nők kerülnek: az elnyomás, a megalázás, a szexuális tárgyiasítás és a nemi erőszak mind-mind ide tartoznak.
Nem vagyok nagy fantasy-rajongó, és annyira nem is ismerem a műfaj hazai alapműveit, ezért nem tudok állást foglalni abban, hogy mennyire paradigmaváltó a fiatal magyar szerző regénye. Annyit azonban elmondhatok: kifejezetten örülök, hogy ma Magyarországon ilyen remek ötletekből ilyen nagyszerűen megírt, elgondolkodtató történetek születnek; mint ahogy annak is, hogy a magyar fantasy láthatóan nem kizárólag férfiműfaj manapság. Egy negatívumot a végére hagytam, de ez a kiadónak szól: a csinos borító sem feledteti, ha a gyatra ragasztás miatt párosával hullanak ki a lapok a kötetből.
*
Moskát Anita: Horgonyhely
Gabo Kiadó, 2015.
Tárik Meszár közel-kelet szakértő új könyvében hét közkeletű sztereotípiát vesz górcső alá az arab világról. És árnyaltabb, tényekre alapozott képet fest a Közel-Keletről, mint amit a nyugati híradások és a közbeszéd sugallnak.
Dolph Lundgren nem véletlen nem lett A kategóriás akciósztár, a rendező pedig soha többet nem készíthetett mozifilmet. Ezért is érthetetlen, miért érkezik június 4-én a He-Man – A világ ura méregdrága remake-je.
A Könyvmolyképző Kiadó arra kéri könyvkereskedő partnereiket, hogy a jövő héttől hagyjanak fel a fóliázás gyakorlatával.
Írókamrám kissé rendetlen asztalán ezúttal egy néhány nappal ezelőtt megjelent verseskötet hever. Szerzője Szijj Ferenc, címe A madarak tudása. Jó cím. Győrffy Ákos recenziója.
A hírhedt jelenet kiváltó okáról egy, az elnöki párról szóló könyv rántja le a leplet.
A „queerek” sem maradnak műsor nélkül.
A magyar válogatott szövetségi kapitánya elmondta, mi nem tetszett neki a mérkőzésen.
