Tiszta aszút a pohárba!

A Mandiner.bor információi szerint megkapta a borszármazási bizonyítványt a 2014-es aszúira a Tokaj Kereskedőház Zrt. a Hegyközségek Nemzeti Tanácsától, amelynek kiadása az engedélyező hatóságnál tapasztalható informatikai hibák miatt késett. 

Mi történt?

A hvg.hu június 1-i cikkében írt arról, hogy a Tokaj Kereskedőháznak nem volt engedélye a 2600 mázsás aszúterméséből származó, potenciálisan 5720 hektoliternyi aszúra. Az 5720 hektoliternyi mennyiség viszont valójában csak akkor igaz, ha valaki nem csak aszút, hanem fordítást is készít az aszúból, amit az állami pincészet 2014-ben nem tett meg. A Tokaj Kereskedőháztól kapott információk alapján valójában 2926,7 hektoliternyi aszút készítettek 2014-ben, amelyre az engedélyt a pincészet a hegyközségek központi információs rendszerében lévő hiba miatt eddig nem kaphatta meg.

A hibával kapcsolatban nyilatkozatot egyelőre nem adott ki a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, ahol az ügyről egyedül Tornai Tamás, a tanács elnöke nyilatkozhat. A Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács június 2-i sajtótájékoztatóján Tombor András elmondta: telefonon beszélt a HNT elnökével, aki szóban elismerte, az ő rendszerükben van a hiba.

„A bor rendben van”

Tornai Tamás ezt később a Mandinernek is megerősítette telefonon. A HNT elnöke elmondta: jelenleg az a céljuk, hogy a lehető legalaposabban kivizsgálják a problémát, ezért pontos információkkal csak a vizsgálatok után szolgálhat az üggyel kapcsolatban. Tornai hozzátette: a HNT egy szolgáltatást végez, és nekik az a céljuk, hogy a legpontosabban betartsák a hegyközségi szabályozást.

Ezt a szabályozást egy szoftverfejlesztő algoritmusok segítségével megpróbálja lemodellezni, és ilyenkor előfordulhat, hogy felesleges dolog marad a rendszerben, vagy olyan túlzott korlát kerül bele, ami olyankor jelez hibát, amikor a szándékok szerint minden megfelel. Ez történt most. Tornai azt is elmondta: a bor rendben van, ezért kaphatta meg a pincészet az engedélyt.

Információink szerint a problémát az jelentette, hogy a program nem megfelelően számolta ki a lényeredék figyelembevételével az aszúborok potenciális alkoholfokát, amelynek legalább 19 alkoholfoknak kell lennie. A potenciális alkohol azt jelenti, hogy hány alkoholfokos lenne a bor abban az esetben, ha a borban lévő összes cukor kierjedne.

Nem egyszerű lepapírozni egy aszút

Ahhoz, hogy valaki borszármazási igazolást kapjon egy tétel aszúról, komoly papírmunkát kell végeznie, hiszen igazolnia kell az alapbor vagy alapborok származását, az aszúszem származását, valamint az aszúszem feldolgozását is. Az alapbor származásáról az engedélyt abban a községben adják ki, ahol az a szőlő termett, amiből a bor készült, míg az aszúszem származásáról az engedélyt a feldolgozás helyének hegybírója, jelen esetben a tolcsvai hegybíró, Takács Gábor adhatja ki. 

Emellett szükség van arra, hogy amikor egy bizonyos mennyiségű aszúszem feldolgozása megkezdődik, azt a hegybíró, illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) emberei ellenőrizzék, és jegyzőkönyvekkel igazolják. Ezekkel a papírokkal a Kereskedőház rendelkezett, amelyek be is kerültek a cég pincekönyvébe. Az aszú származási igazolását ezután lehet csak megszerezni, a korábbi igazolások, és a pincekönyv adatainak benyújtásával. Ebben a folyamatban számolta el magát a rendszer.

Miután ezt az engedélyt nem kapta meg a Kereskedőház, a HNT és a pincészet együtt kezdte el a megoldást keresni. Az engedélyeztetés egyébként azért húzódhatott el, mivel a tolcsvai hegybíró információink szerint az év elején két hónapig nem volt munkaképes, konkrétan eltörte a lábát. 

A problémát a HNT és a Kereskedőház a május közepén tartott hegybírói értekezleten próbálta keresni. A pincészet főborásza, Áts Károly szerint az értekezlet, amelyre ő is, valamint Bodnár Péter, a HNT főtitkára is és egy programozó is meghívást kapott, nyugodt hangvételben zajlott le a Disznókő pincészet birtokán. A borász azt is elmondta: a hegybírók értekezletére semmilyen papírt nem vitt, és azért a mezőzombori pincészet birtokán tartották azt, mert a hegyközségi irodában más program volt. Ekkor jutottak arra, hogy a program hibásan számol.

De nézzük a számokat!

A Tokaj Kereskedőház kérésünkre kiadta a 2014-es aszúborainak saját laborjukban elvégzett analitikai elemzését. A pincészet 2014-ben háromféle aszút készített: egy ötputtonyos, egy hatputtonyos, és egy, a Szarvas-dűlőből származó tételt. A pincészetnél egyébként az az elv, hogy az I. osztályú aszúszemekből (amelyek mustfoka eléri a 60 magyar mustfokot) hatputtonyos aszút, míg a II. osztályú aszúszemekből (50-59 mustfok) ötputtonyos aszút készítenek.

A borok potenciális alkoholtartalmát mi adtuk meg. Ez úgy számolható ki, hogy 17 gramm cukor erjedése 1 százaléknyi alkoholtartalom-növekedést eredményez. Így ha kiszámoljuk, hogy a borokban lévő maradékcukor mennyi alkohollá lenne képes még kierjedni, illetve hozzáadjuk a jelenlegi tényleges alkoholt, megkapjuk a potenciális alkoholt. Látható, hogy ez mindhárom esetben magasabb, mint a minimális 19 alkoholszázalék. 

Bár az aszúszabályozásban a puttonyok használatát eltörölték, azoknál a boroknál, amelyek cukortartalma eléri a 150 g/litert, a hatputtonyos jelölést továbbra is lehet használni. A most engedélyt kapott borok leghamarabb 2017. január 1-én kerülhetnek majd forgalomba a tokaji borvidék termékleírása szerint, amely azt is tartalmazza, hogy az aszúboroknál legalább 18 hónap érlelési idő szükséges. Ez az időszak azonban nem az engedély megszerzésének időpontjában indul, hanem amióta a borok a hordóban vannak.