Osztrák, német és magyar kékfrankosokat hasonlított össze októberi címlaptémájában az egyik legismertebb német nyelvű bormagazin, a Vinum. A tesztet osztrák bor nyerte, de akadt pár szekszárdi és villányi tétel, amely kifejezetten jól szerepelt.
Harminchét kékfrankost, osztrák területen blaufränkischt vagy ahogy Németországban hívják, lembergert kóstolt meg a svájci kiadású, de németországi szerkesztőséggel és kiadással is rendelkező, a magát Európa legnagyobb példányszámú boros magazinjának nevező Vinum októberi címlaptémájában. A lap szerkesztői szerint a kékfrankosból készített borok soha olyan jók nem voltak még, mint most, és ezzel bebizonyosodott: a szőlőfajtának helye van a kontinens legnagyobbikai között.
A Vinum a német bormagazinoknál megszokott 20-as skálán pontozott, a tesztgyőztes egy 30,80 euróba kerülő burgenlandi bor volt, Heribert Bayer 2011-es In Signo Sagittarii elnevezésű blaufränkische, amely egyedüliként 18 pontot szerzett. A 17,5 pontot kapott élmezőnybe szintén csak osztrákok tudtak bekerülni: olyan legendás borászok neveit olvasni itt, mint a ruszti Triebaumer, a vashegyi Krutzler, a Kollwentz, Hans Igler, a Gesellmann vagy éppen a golsi Nittnaus-házaspár. A 17 pontos borok közé német lembergereken kívül magyar kékfrankosok is bekerültek már.
A legmagasabbra értékelt magyar kékfrankos a villányi Wassmann bormanufaktúra a lap szerint 13,50 euróba kerülő 2011-ese, amiről miután kiemelték, hogy tetszett nekik a zamatos, szilvás-minerális lecsengés, röviden azt jegyezték meg, hogy elegáns-fűszeres és nagyon jól iható bor, vakon osztráknak tippelte a zsűri. A villányiakat két szekszárdi bor követi: az egyik a Takler Pincészet csúcsbora, a 2011-es Görögszói kékfrankos, amit a zsűri nem tudott egyértelműen hova besorolni. Erőteljes, izgalmas, fűszeres bor, érezhető tanninokkal, nagy testtel, írták a Takler-borról.
Tömegborból nagy lehetőség
Jól strukturált, savvezérelt és nem túl tömör. Elegáns, gyümölcsös, szellőztetni kell, vélhetően osztrák: ezt már a Heimann Családi Birtok 2011-es kékfrankos válogatásáról írta a Vinum magazin zsűrije. Készítőjét, a magazinban tévesen villányinak nevezett ifjabb Heimann Zoltánt meg is szólítja a lap. A többek között Geisenheimben, Udinében és Montpellier-ben tanult borász szerint a kékfrankosnak nincs túl jó hírneve itthon, mert a legtöbben eddig olcsó tömegborokhoz használták házasítási alapként a fajtát. A borász szerint a kékfrankos lehetőségeinek feltérképezése és kiaknázása még csak most kezdődik el Magyarországon. És van is mit: a Vinum megjegyzi, hogy míg itthon 8000 hektáron terem kékfrankos, Németországban 1800 hektáron terem a lemberger, Ausztriában 2600 hektárnyi blaufränkisch van.
A Vinum szerint a magyar kékfrankosok minőségi felívelése a Wassmannékhoz hasonló úttörők bioborászkodásán kívül (a német származású Wassmann-házaspár ma már számos villányi pincészetnek ad tanácsot az ökológiai szőlőtermesztés témájában) részben az osztrák határ közelségének is köszönhető, hiszen több olyan burgenlandi borász van, aki magyarországi területről is készít bort, és egyre több olyan kóstolóról hallani, ahol a fajta kapcsán közösen lépnek fel az osztrák és a magyar pincészetek.
Negyedannyiba kerül, mégis több pontot kapott
A hazai borok közül még szintén jól szerepelt a Vinum tesztjén a szekszárdi borvidéken dolgozó Szeleshát szőlőbirtok közönségkedvenc K2 kékfrankosa, amit erőteljes, gyümölcsös borként jellemeztek és 16,5 ponttal jutalmaztak. Viszont megjegyezték, hogy bár magával ragadó, hiányzik belőle némi izgalom. Érdekesség, hogy a Bortársaság kínálatába nemrég felvett burgenlandi 2011-es Moric Reserve-t is értékelte a bormagazin, a hazai kereskedésnél 9500 forintra árazott tétel 16 pontot kapott. A Szeleshát jobban szereplő K2-je ehhez képest 2190 forint. Van ilyen.
A villányi Hummel pincészet 2011-es Spatz kékfrankosa pont elcsípte még 16 pontjával, hogy fotóval kerülhessen be a lapba. A lap azt írja róla, nem tudták egységesen megítélni a tételt, rengeteget kell szellőztetni, de ellentmondásossága ellenére vagy ezzel együtt is egy elegáns és sokrétű bor, amit egyébként vakon osztráknak tippeltek. Szintén 16 pontot kapott, de a fotóról már lecsúszott Vida Péter 2011-es Hidaspetre-dűlőválogatása, 15 és fél pontot kapott Franz Weninger burgenlandi csúcsbora, a Dürrau-kékfrankos és 14,5 ponttal az utolsó értékelt tételként emlegeti a lap a szekszárdi Mészáros Pál Bodzási kékfrankos válogatását 2011-ből.
A teszt végén szereplő összegzésben Rudolf Knoll, a Vinum egyik szerkesztője megjegyzi: 15 éve a magyar kékfrankosokat könnyű volt felismerni a borhibákról vagy a zöld, esetleg túl fás jegyekről, ahogyan Württemberg lembergerjeit a törkölysapka hevítéséből fakadó jellegzetes aromákról. Ma már csak tippelni lehet a borok osztrák, német vagy magyar eredetét illetően, de legtöbb esetben mellényúlnak a szakértők, írja. Ami szerinte biztos: minőségben úgy néz ki, egyelőre Ausztria vezet.
Orbán Viktor szerint Magyarország előtt két út áll: vagy követi a nyugati országokat, ahol a migráció szerinte biztonsági problémákat okozott, vagy a saját, magyar utat járja.
Egy szekszárdi templomot próbált meg kirabolni.
A fiú 16 éves volt.
A 20. századi magyar próza egyik meghatározó alakja Szekszárdon nőtt fel, a város és az azt körülölelő szőlőhegyek levegője egész életművét áthatotta. Ebből a sűrű atmoszférából jött létre az a hamisítatlan „pannon próza”, amely írásainak egyik védjegyévé vált. Győrffy Ákos írása.
Nem abban a csapatban lépett pályára, amelyikben kellett volna, hanem pont az ellen.
A MOL nemcsak a városi közlekedést gondolta újra, hanem azt is, hogy mit jelent ma szabadon és felelősen útnak indulni. A MOL Bubi a belvárosi mikromobilitás zöldbajnoka, a MOL Limo pedig bárhová elvisz – akár egy gyors bevásárlásra, akár a Balatonra vagy külföldre.
Gulyás Gergely szerdán bejelentette: 1,6 százalékos nyugdíjemelés jár visszamenőleg az időseknek, ami átlagosan több mint 50 ezer forintos pluszt jelent.
Keleti szomszédunk továbbra sem került még be az Egyesült Államok vízummentességi programjába.
