Második alkalommal jelent meg az Északipart, a Balaton-felvidék szezonális kulturális, közéleti magazinja. Az évi egyszeri kiadáshoz méltóan sok tartalommal, átfogó jelleggel mutatják be az északi partvidék aktuális történeteit, epizódjait.
2014. augusztus 14. 16:09
p
0
0
0
Mentés
Ha balatoni életérzés, akkor Bujtor István – ugorhat be sokaknak, és így tettek az Északipart szerkesztői is, amikor a nemrég elhunyt Balaton-rajongó, Balatonon filmező színészt tették a címlapra. Az Északipart első és második átfutásra is egy életmód- és kultúramagazin. Mivel a hazai életmód- és kultúraguruk a kelleténél jóval többször hasonlítják a Balaton-felvidéket Toscanához – ahelyett, hogy az északi partot önmagáért, saját értékeiért dicsérnék –, először óvatosan nyit ki egy tematikus kiadványt az ember. A lapban elmélyedve azonban megnyugodhatunk: tényleg a balaton-felvidéki couleur locale-lal, a környékhez szorosan kapcsolódó történetekkel, az északi part minőségi újraéledéséért dolgozó különböző emberekkel ismerkedhetünk meg a magazin lapjain.
Már a leadben átfogó jelleget említettünk: a magazin tényleg a kultúra és az életmód minden lényeges területéről közöl egy-egy cikket. Van itt Balaton-retró Ötvös Csöpi-emlékcikkel, kisesszé a magyar tengerhez kapcsolódó filmek történetéről; cikkek a régi idők balatoni nyaralásairól és Jókai szerelmeiről. Aztán olvashatunk a Balaton-felvidékbe beleszerető, ott letelepedő nagyvárosiakról – és szerencsére mindig is helyben élő helyi arcokról, mesterekről, borászokról, vendéglősökről, kultúra- és közösségszervező emberekről. Megtudhatjuk, hogy került Tihany a régi térképeken a déli partra és kikből áll a polgármester-jazzfunkzenekar. Benézhetünk a Balaton partjainak legkedvesebb vagy legismeretlenebb zugaiba, Szigligettől Balatonfőkajárig.
Az Északipart belbecse rendben van, ahogy a külcsín is – bár a korrekt és kissé konzervatív lapdesign-t egy ilyen magazin esetében tovább lehetne turbózni egy akár nemzetközileg is előremutató kinézet felé. A magazin mindenesetre hozza, amit vállalt: a helyi minőségi élet aktuális állapotát és történeteit bemutatni igényes, de a nyaralás közepén is fogyasztható formában az érdeklődő olvasóknak.
Különleges zenei programmal indul az április a fővárosban: április 3. és 5. között ismét megszervezik a Budapest GipsyFestet, ahol a roma zenei élet színe-java megfordul majd. A programokról és a rendezvény küldetéséről kérdeztük a főszervezőt, Rostás Mihály Mazsit. De lapunknak Tóth Gabi is vallott arról, milyen kapcsolat fűzi ehhez a kultúrához.
Valami történik, a hitehagyott Nyugaton egyre többen szomjazzák a transzcendenciát. A vallásosság nemcsak hasznos, de észszerű választás is, itt az ideje, hogy a hívők megragadják az alkalmat, és beszélgetni kezdjenek a bizonytalanokkal – mutat rá a változó korszellem kínálta esélyre Ross Douthat.
Sokáig „tótnak” hitték őket, de a kutatások is bebizonyították, Derenken egykor lengyelek, gorálok éltek. Rémiás Tibort, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatóját kérdeztük.
„A magyar népzene és a néptánc tudja legjobban bemutatni a nemzeti karakterünket” – hangsúlyozta Rosonczy-Kovács Mihály annak kapcsán, hogy a csárdás hagyománya felkerült az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.