Geszti Péter és L. Simon László a Fidelitas nyári táborában beszélgetett egymással a Fidelitas nyári szabadegyetemén. Geszti szerint a popkultúra szabad és nehezen kezelhető dolog, ami akkor is mondja a magáét, ha a hatalomnak nem tetszik. L. Simon szerint a magyar kultúra nem áll jól.
Nincs jó helyzetben Magyarország a nemzetközi kulturális versenytérben, mert „magunkba fordulók vagyunk”, és bizonyos területeket szakmai belterjesség jellemez – mondta L. Simon László. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára Geszti Péter előadóművésszel vett részt szombaton Mátrafüred-Sástón a Fidelitas csütörtöktől vasárnapig tartó nyári szabadegyetemén.
A Kultúra, és ami benne van című vitán, ami a kultúrpolitika aktuális kérdéseit feszegette Geszti Péter úgy fogalmazott, hogy a popkultúrának sohasem volt semmilyen kormányzattal olyan viszonya, amilyet a kormányzat szeretett volna. „A popkultúra szabad, nehezen kezelhető dolog, szereti a saját világát élni, akkor is mondja a magáét, ha a hatalomnak nem tetszik” – mondta. Szavai szerint egyértelmű rendszer állt fel, amely eldöntötte, mit tart támogatandónak, és mi az, amit nagyon nem szeret. Azok, akik az utóbbi kategóriában vannak, most már az éhhalál küszöbén állnak – tette hozzá. Szerinte aggályos az Artisjustól elterelt pénzek szétosztásának mechanizmusa is.
L. Simon László emlékeztetett: az uniós direktívák szigorúan szabályozzák a szerzői jogi területet. Hozzátette: számos európai kultúrpolitikus úgy gondolja, sok tekintetben idejemúlt a jelenlegi szerzői jogi rendszer.
A popkultúra piaci helyzetét vázolva Geszti Péter kijelentette: a 2008-as gazdasági válság óta eltűntek a pénzek a kulturális piacról. Ennek következménye, hogy felértékelődött az állami pénzek szétosztóinak szerepe - mondta. „Kulturkampf van az országban, egymást ütik a pénzekért” – mondta. Geszti Péter kitért az ARC óriásplakát-kiállításokra is, mint mondta, a nagyvállalatok már nem mernek pénzt adni rá, mert félnek a következményektől.
L. Simon László szerint nemzetközi, különösen a környező országokkal való összevetésben nem áll jól a magyar kultúra. „Furcsa önképünk alakult ki. Trianon után a környező, a magyarokat kisebbségi létbe kényszerítő országok meg akarnak bennünket előzni, meg akarják mutatni, hogy az ő kultúrájuk legalább olyan jó, mint a miénk” – mondta. Tudomásul kell venni – folytatta –, hogy létezik a nemzetközi kulturális versenytér, miközben mi „magunkba fordulók vagyunk”, és bizonyos területeket szakmai belterjesség jellemez. Arról is beszélt, hogy „nagy a különbség önképünk és a világban rólunk kialakult kép között”. Szerinte fontos tisztázni azt is, miben akarunk versenyezni a többi országgal.
Az államtitkár szerint Magyarországon a színházi és a komolyzenei élet a pezsgő és izgalmas. Kitért arra is, hogy a verseny élénkítése érdekében el lehet gondolkozni azon, hogy a tankönyvpiacon túli könyvkereskedelemben ne vállaljon-e nagyobb szerepet az állam. Jelenleg láthatóan nincs valós verseny, kartellezés van, aminek a fogyasztó látja kárát – mondta.
A beszélgetést Balogh Ákos Gergely, a Mandiner hírportál főszerkesztője moderálta.
A világhírű magyar borkultúra tovább növelheti ismertségét egy újraéledő hagyomány által. A Márton-naphoz kapcsolódó újbor ünnepe új kapukat nyit a hazai vendégforgalomban és az átalakuló borpiacon is.
Rod Dreher döbbenetes tapasztalatról számolt be: Londonban a kormány egyszerűen letiltotta az oldalát, mert a migráció veszélyeiről írt.
Továbbra sincs megállapodás a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, de nagy meglepetéseket már aligha tartogatnak a soron következő tárgyalási fordulók.
Az ünnepi eseményen átadásra kerülnek majd a Mandiner-díjak is.
A munkavállalók megbecsülése akkor lehet teljes, ha egy vállalkozás ki is mutatja azt a kollégák felé.
Az adat bizonyítja a kormány gazdaságpolitikájának hatékonyságát.
„Minden nappal közelebb araszolunk a békéhez” – véli Orbán Viktor.
