Argentína szabad szájú elnökével tárgyalt Trump
A vad ötleteiről ismert Milei az első állami vezető, aki találkozott az újraválasztott Trumppal.
Az egyik szőlőfajtánknak rohamosan növekszik a területe, és az országunk borászatát nemzetközileg ezzel azonosítják. Csináljunk neki egy világnapot - gondolhatták az argentinok, és így is tettek, idén negyedszerre.
Kevés szőlőfajtának van világnapja. A malbec vagy cot viszont pont ilyen. Argentína ünnepelt szőlőfajtája, amely valójában 1853-ban került Franciaországból Argentínába az akkori argentin elnök Domingo Faustino Sarmientonak, és a francia talajszakértő Michel Aimé Pouget-nek köszönhetően. Sarmientonak feltett szándéka volt felvirágoztatni az argentin borászatot, ezért felkérte Pouget-t, hogy hozzon új szőlőfajtákat az országba, és alapítsa meg az első agráriskolát az országban. A történet azóta tart, és az utóbbi évek egyik leggyorsabban terjedő szőlőfajtája lett világszinten a malbec.
Területe 1990 és 2000 között 44 százalékkal, majd 2010-ig újabb 67 százalékkal nőtt, így a 2010-es adatok alapján a fajtát 40688 hektáron termesztik, amivel a 21. legnagyobb termőterülettel rendelkezdő fajta a világon, és a 12. a kékszőlők között. A növekedésből Argentína jelentősen kivette a részét, hiszen 31047 hektárra nőtt 2010-re a malbec termőterülete 16347 hektárról, így az ország első számú szőlőfajtájává lépett elő. Nem véletlen, hogy idén már negyedszer rendezték meg a szőlőfajta világnapját.
A malbec szőlőfajta eredeti neve cot, és a franciaországi Quercy tartományból származik, aminek Cahors a központja (Cahors ma már Lot megye központja). A 18. században a fajta bekerült a bordeaux-i borvidékre, ahol a fajtát az erős színe és borának testessége miatt használták. Ebből az időkből származik a malbeck (igen, k-val) elnevezés is, amit a fajta a bordeaux-i szaporítója után kapott. A cot a prunelard szőlő természetes módosulása, amiért a merlot féltestvérének lehet tekinteni. A fajtának nem ugyanaz a klónja található meg ma Argentínában és Franciaországban, így az argentin klónoknak kisebbek a bogyói és a fürtjei. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy az évek során az argentinok kiválogatták a jobb minőséget adó tőkéket, és azokat szaporították.
Argentínában a borvidékek az Andok lábainál terülnek el, a félsivatagos környezetből kiemelkedve, átlagosan 700-1400 méteres tengerszint feletti magasságban. Azonban egyes területeken még 3000 méter magasban is előfordul szőlő. Ezen a magasságon lesz elég alacsony az éjszakai hőmérséklet ahhoz, hogy a szőlőszem aromái megmaradjanak. Argentínában az átlagos csapadékmennyiség mindössze 200 mm évente, ezért az Andok olvadékvizéből oldják meg a szőlők öntözését árasztásos, vagy csöpögtető módszerrel. Az ország az ötödik legnagyobb bortermelő, a hetedik legnagyobb borfogyasztó, és a kilencedik legnagyobb borexportőr a világon, és 228 ezer hektárnyi területen termelnek szőlőt. A legmeghatározóbb bortermelő vidéke az országnak Mendoza.
A kóstolót az argentin nagykövetség szervezte, és a kiállítók között azok a kereskedők szerepeltek, akik forgalmaznak Magyarországon argentin bort. Így a borokat a Bortársaság, az IFDT, a Heinemann Testvérek, a Haraszthy Pincészet, a Pampas Steak House, az In Vino Veritas és a Wineage mutatta be. A kóstolón közel 50 bort lehetett megkóstolni Argentínából, nem csak malbeceket, hanem néhány más fajta borát, torontést, cabernet sauvignont, tempranillot, valamint különböző vörös házasításokat. A borok kóstolására szigorúan csak három órát kaptunk, ezért sajnos a Pampas borait nem volt idő nyugodtan végigkóstolni, csak egy-kettőt.
A borokról általánosságban elmondható, hogy a kóstolón egyetlen hibás tétellel sem találkoztunk, mindenhol érződött a tudatosság a boroknál. Mindegyik bornál megfigyelhető volt, hogy az argentinok nagyon adnak a minőségi hordóhasználatra, legyen az egy olcsóbb, vagy egy drágább tétel. Többféle stílusban készítik el az argentinok a malbeceket, a kóstolón főként érettebb, lekvárosabb, vastagabb, fekete bogyós gyümölcsöket felvonultató borokkal találkoztunk, de voltak olyanok is, ahol kicsit korábban szüreteltek, és nagyobb hangsúlyt kaptak a savak és a pirosbogyós gyümölcsök.
Nézzünk egy szűk merítést a sorból.
Luigi Bosca – Finca La Linda Malbec 2011
A kóstoló best buy bora. Lágyabb, selymesebb karakterű, könnyedebb malbec, piros bogyós gyümölcsökkel, jó hordóhasználttal, remek egyensúllyal. A fajtával ismerkedőknek feltétlenül ajánlott. 83-85 pont. 1915 forint
Nicolas Catena – Alamos Malbec 2012
Rétegezett illat jellemzi, friss gyümölcsökkel, hordófűszerekkel. Ízében is a fekete bogyós gyümölcsök kavalkádja. Jó inni, szép, kerek, közepesnél magasabb tanninnal, és testtel. 84-86 pont. 3250 forint
Palo Alto – Fantástico Malbec Assemblage 2007
Az etyeki Haraszthy Pincészet argentin testvérpincéje. Nem tiszta malbec, 25 százalék cabernet sauvignon, és 10 százalék merlot is van a borban, amelynek illatában a szilva nagyon meghatározó, de mind a fekete és a piros bogyó gyümölcsök is megtalálhatóak benne. Ízében jól egészítik ki egymást a fajták, szép rétegei vannak, gyümölcsökkel, csokoládéval, kávéval, cédrussal. 84-86 pont. 3350 forint
Bodeagas Salenstein – Barrel Selection Malbec 2012
Illatában nagyon friss, piros bogyós gyümölcsök és izgalmas hordófűszerek. A kortyban meglepően magas sav, valamint a rengeteg friss gyümölcsösség és a hordófűszerek jelennek meg. Még nagyon fiatal, de már bőven élvezhető. 85-87 pont. 4600 forint
Eral Bravo – Malbec 2009
Illatában túlérett, lekváros, feketebogyós jegyek. Ízében is a túlérett, lekváros feketebogyós gyümölcsök uralják a kortyot, mellette pedig bors és különböző fűszerek. Vastag bor, de jó egyensúlya van. 84-86 pont. 6000 forint
Barons De Rotschild Lafite – Caro 2006
A Catena család és a Domaines Barons de Rothschild-Lafite közötti együttműködés csúcsbora, a két termelő neves szőlőfajtáit egyesítő házasítás. A bor malbecből és cabernet sauvignonból készült és már illatában is nagyboros jelleget mutat, nagyon koncentrált alapanyagra utal. Rengeteg túlérett, lekváros gyümölcs, szinte harapni lehet őket, hordófűszerekkel. A kortyban egyáltalán nem érezni azt, hogy itt egy relatíve idősebb borról van szó, nagyon sok gyümölcs, cédrus, hordófűszerek és vanília található benne. Nagy bor, de szépen le van kerekedve. 86-88 pont. 15 950 forint
Achaval Ferrer – Malbec 2011
Illata a Caro-hoz hasonlóan nagyon mély, sokrétű. Ízében kirobbanóan sokrétű, sok fekete bogyós mellett, rengeteg fűszer, hordófűszerek, bors, csokoládé. Hedonista élvezet inni, remek egyensúlya van. Közepesnél nagyobb testű és tanninú bor. Steakért kiált. 87-89 pont. 8000 forint
Bodega O. Founier – Syrah&Malbec 2005
A kóstoló legjobb bora. És tegyük hozzá, a legdrágább is. A mendozai borvidékről származó boron fele-fele arányban osztozik a két szőlőfajta. 17 hónapot érlelték új hordóban, aminek 80 százaléka francia, 20 százaléka amerikai hordó volt. Ehhez képest illatában nagyon erősen ütött meg a kókuszosság. Édesfűszerek armadája az illatban, a hordófűszerek mögött pedig fekete bogyós gyümölcsök bujkáltak. Ízében is hihetetlen sokrétű, a fa nagyon rajta ült a boron, de így is valódi élményt nyújtott csokoládéval, kávéval, és fekete bogyós gyümölcsökkel. Mindenképp érdemes szellőztetni, akkor feltehetően sokat nyílik. Sajnálom, hogy nem kóstolhattam meg olyan állapotában. 88-90 pont, de ez több is lehet. 18 990 forint
A kóstoló szervezettsége mindenképpen példás volt, ahogy a borok minősége is. Még arra is ügyeltek, hogy mindig lehessen enni kis falatkákat, valamint a nemzeti ételnek számító empadanast. Ha abban a több mint 50 országban, ahol megtartották a malbec világnapját is ilyen jól megszervezett kóstolót tartottak az argentinok, az komoly marketingerő az országnak, mind pedig a fajtának. Lehetne tanulni tőlük.