Az idei filmmustrán kilenc film versengett a fődíjért. A Viktoria a bulgáriai rendszerváltás körüli korszakot idézi meg három generáció, nagymama, anya és lánya történetén keresztül. A pártállam utolsó éveit sok archív bejátszással és szatirikus humorral megelevenítő film főhősét, a köldök nélkül születő Viktoriát az évtized gyermekének választják, Todor Zsivkov keresztlányaként kiváltságos helyzetben cseperedik, míg Amerikáról álmodozó anyja csapdába kerül, a kommunista rendszer bukása viszont az egész család életében fordulatot hoz. A rendező-forgatókönyvíró Maya Vitkova az MTI-nek korábban elmesélte: realisztikus módon akarta ábrázolni ezt a saját életéből is merítő, ezért nagyon személyes történetet, nem szép tündérmesét, hanem valóságos, hihető sztorit írt, amelyben azért vannak varázslatos pillanatok is. A rendezőnő a fesztivál díjkiosztó gáláján bejátszott videoüzenetben mondott köszönetet a díjért. A fesztivál fődíjáról, a Hullámtörők-díj odaítéléséről döntő háromtagú nemzetközi zsűri munkájában Szász János filmrendező vezetésével Santa Lingeviciute, a vilniuszi filmfesztivál művészeti igazgatója és Andy Starke brit producer vett részt. A testület az izlandi Benedikt Erlingssonnak rendezői különdíjat adott a Lovak és emberek című alkotásáért. A diák zsűri elismerését pedig a finn Dome Karukoski filmje, az Oroszlánszív című produkció nyerte el az Európai történetek szekció legjobbjaként. „A zsűriben is abszolút néző maradok” – mondta Szász János a díjak átadása előtt az MTI-nek.
„Nincsenek különös szempontjaim, de fontosnak tartom az alkotói kockázatvállalást. A verseny minden filmje elmondhatja, hogy sok kockázatot vállalt, mindre jellemző egy különleges világlátás, ami szintén lényeges. Az emberről mesélő filmek ezek, az ember szenvedéstörténetéről, a szenvedélyről, a helytállásról. Ilyen különleges darabja a válogatásnak a bolgár Viktoria, és közel áll hozzám A hosszú út hazafelé című török film is, ami egy első világháborús történet. Nagyon-nagyon jó versenyprogramot állítottak össze Horváth Györgyék, büszkék lehetnek rá, én pedig arra vagyok büszke, hogy zsűrizhettem.” Szász János a díj odaítéléséről elmondta: azokért a filmekért, amik megérintik, nagyon tud küzdeni a zsűriben. Ugyanakkor a zsűrielnökség számára nem az akarata érvényesítését jelenti. „Mindhárman nagyon másként látjuk a dolgokat, de a döntésünk végül nagyon könnyű volt. Különbözőségeink ellenére nem volt igazán nagy vita arról, hogy kinek adjuk a díjat” – tette hozzá. A filmrendező, aki A nagy füzet című filmjével számos nemzetközi filmfesztiválon aratott már sikert, és hamarosan Madridba, majd Japánba és Észak-Amerikába is elkíséri Oscar-díjra is nevezett alkotását, arról is beszélt, hogy a filmmustrákon sok filmet megnéz, mert kíváncsi a produkciókra. Torontóban, ahol két nap alatt 25 vetítésre jutott be, bár csak azokat nézte végig, amelyek megragadták, látta már a Titanic egyik filmjét, a Joe-t „egy nagyon kemény történetet a földbe gyökerező emberekről Nicolas Cage-dzsel”.
A Titanic Filmfesztiválon idén egy egészestés magyar játékfilm, Novák Erik Fekete leves című produkciója szerepelt. Szász János a magyar filmek hazai fesztiválhelyzetéről szólva úgy fogalmazott: „Azt gondolom, hogy ha nem lesz jövőre magyar játékfilmszemle, akkor vége lesz a magyar filmeknek. Egyre nő a nézők távolságtartása, apátiája, érdektelensége, vissza kell hódítani őket. Most már vannak magyar filmek, de nagyon fontos, hogy jövőre visszaállítsuk a magyar film ünnepét. Ha az állam nem akarja, nekünk, filmeseknek kell létrehozni egy filmszemlét. A régi szemléken zsúfolt házakkal vetítették a magyar filmeket.” Az először Budapestre látogató litván zsűritag, Santa Lingeviciute ugyancsak elismerően szólt a Titanic programjáról, a fesztivál szerinte „erős és bátor”, a filmek nagy művészi értéket hordoznak. A vilniusi filmfesztiválon, amelynek ő a művészeti igazgatója, szintén vetítettek néhányat a Titanicon is bemutatott filmekből, köztük a Kálváriát vagy a Tom a farmon című kanadai alkotást – mondta. Hozzáfűzte: minden filmfesztivál az év legjobb produkcióból igyekszik meríteni.
A Titanic versenyében nagyon különböző alkotások szerepeltek, de mindnek megvolt a maga erőssége. Lingaviciute elárulta, hogy a zsűriben másfél óra alatt megvitatták, hogy kinek adják a Hullámtörők-díjat, és nagyon elégedett az eredménnyel. A díjazott alkotásnál a rendezői bátorságot is értékelték, amivel egy különleges filmes nyelvet választott, emellett a film nagyon fontos témát dolgozott fel. A filmeket általában olyan szemmel nézi, hogy beválogathatók-e a vilniusi fesztivál szerteágazó programjába. Minden évben legalább egy magyar filmet is igyekeznek meghívni, Pálfi Györggyel nagyon jó a kapcsolatuk, szinte az összes alkotását, legutóbb a Final Cut – Hölgyeim és Uraim címűt is vetítették – mesélte a litván zsűritag. Az öt budapesti helyszínen megrendezett 21. Titanic Filmfesztivál kilencnapos vetítéssorozatának közönségdíját Az optimisták című norvég film nyerte, amely az életörömről szól egy nagy meccsre készülő, 66-98 éves korú nőkből álló röplabdacsapat történetén keresztül. A fesztivál a díjak kiosztása után Jim Jarmusch Halhatatlan szeretők című filmjének vetítésével zárult.