Bodó Judit a furmintról: Nagy a keze, nagy a lába, vissza kell vágni, szemtelen

Az eddig enyhe tél okozott-e bármilyen nehézséget a szőlőben? Hatással lehet ez az évjáratra, vagy csak könnyebb volt az első metszés miatta?

Szerintem még nincs probléma. A metszést még nem kezdtük el, várunk még egy picit vele. Az enyhe időjárás engem nem zavar, bár valamilyen következménye biztosan lesz. Sokkal jobban félek attól, hogy a tél még nem maradt el. Tizenhárom éve élek Tokajban, és nekem minden évben az volt a tapasztalatom, hogy az igazi nagy tél februárban jön. Előbb várjuk ki azt, és utána megmondom, hogy az idei télnek milyen hatása lesz a 2014-es évjáratra.

A tavalyi év is nagyon furcsán indult. Lassan beleszokunk abba, hogy semmi nem megy úgy, ahogy a könyvekben régen meg volt írva. Tavaly egészen áprilisig kellett várnunk, amíg a szőlő elkezdett hajtani. Ettől még messze vagyunk. Tavaly is behozta a szőlő a vegetáció ideje alatt a fejlődését. Persze jó lenne, ha inkább most január végén jönne a hó, mintsem egy hónap múlva, de én még nem esek kétségbe. Azt gondolom, hogy a növények, az állatok és az emberek is az egyensúlyra törekednek. Lehet, hogy egy hónappal később, de be fog állni ez az egyensúly.

Mi az, amiért szeret, és mi az, amiért nem szeret a furminttal dolgozni? Van-e esetleg olyan pozitív, vagy negatív tulajdonsága a fajtának, amit külön kiemelne?

Negatív tulajdonsága szerintem nincs egy növénynek, az emberek állnak néha rosszul hozzá, és akkor azt gondolják, hogy a bor és a szőlő rossz. Ez nincs így, mi nem tudunk még annyi tapasztalatot magunk mögött, amennyivel minden helyzetet meg tudnánk oldani. Én nagyon elfogult vagyok a furminttal és Tokajjal kapcsolatban. Azt gondolom, hogy a furmint és Tokaj annyira egymásra talált, hogy ez egy megbonthatatlan egység.

Az én fejemben a furmint egy kapocsként működik, amit nagyon fontosnak tartok a jövő szempontjából. Ez a szőlőfajta nem harsogó illatú, harsány ízvilágú, hanem inkább picit a háttérbe húzódik, és éppen ezért engedi a termőhelyet érvényesülni. Szerintem Tokaj-Hegyaljának nagyon nagy jövője lehet az, hogy a termőhelyek közti különbségeket bemutassa. Nálunk hat különböző dűlőben, hat különböző talajon dolgozunk, ezért hat különböző karakterű furmintot tudunk bemutatni egymás mellett. Ez egy izgalmas munka, izgalmas kísérlet a borászoknak, és egy olyan dolog, amire a világnak fel lehet figyelni. Ehhez elengedhetetlen a száraz furmint.

Azonban azt se felejtsük el, még akkor se, ha mostanában a száraz borokról mindig többet beszélünk, hogy a furmintból származik az aszúszemeink 90 százaléka. Egy olyan bornak az alapanyaga, ami 2-300 éve ugyanazokkal a mozdulatokkal készül, és máshol nem is készítenek így bort a világon. Ezt még magunknak sem mondjuk el elégszer, és nem tudatosítjuk eleget magunkban, hogy micsoda nagy kincs van a kezünkben. Ehhez megint a furmint kell. A furmint a fürtszerkezete miatt sokkal jobban hajlamos a botritiszre, tehát meg kell becsülnünk a történelmi hagyományaink miatt is ezt a fajtát. 

Az én fejemben a furmint ezért képes összekapcsolni a múltat, a hagyományokat a jövővel, a jövőképpel. Én nagyon szeretem a hárslevelűt is, ezért azt sem szeretném a háttérbe szorítani, de azt gondolom, hogy a furmint kommunikálhatóbb. Jó lenne, ha végre egyszerű mondatokat és üzeneteket tudnánk a világ felé közvetíteni, amit a világ is megért. És ehhez megint csak a furmint kell. A világ azon borfogyasztóit, akik nem csak ismerik, hanem el is látogatnak Hegyaljára, pedig majd tovább tudjuk terelni a hárslevelű irányába.

Mennyivel másabbak a különböző furmint klónok? Máshogyan kell kezelni a különböző klónokat?

2009-ben telepítettünk a Csontos-dűlőben kisfürtű tőkéket, ezért egymás mellett fogjuk a két klónt, vagyis a T92-t (nagyfürtű) és a T85-t látni. Nyilván az egyik 40 éves, a másik pedig egy most ötödik éves szőlőterület. Nem tudom, hogy ízvilágban markáns különbség lesz-e. Én eddig nem vettem észre hatalmas különbségeket a borokban.

A zöldmunkában nálunk jelenleg még azért nagy a különbség, mert a 40 éves tőkékkel már nyolc éve dolgozunk együtt. Ezeknek már beállt az egyensúlya, zöldválogatáskor szinte alig kerül fürt a földre. A szőlő hozzánk szokott, mi meg hozzá.

Az új telepítés viszont még olyan, mint egy kamasz. Nagy a keze, nagy a lába, vissza kell vágni, mert szemtelen. Itt a zöldmunkával még nagyon sok dolgunk lesz, amíg kialakítjuk a saját arculatunkat a szőlőben. A különbségekről majd akkor tudok beszámolni, ha készítek a kisfürtűekből is öt-hat évjáratnyi bort.

Képes lehet-e a hárslevelű felnőni a furmint mellé, vagy akár túlnőni rajta komplexitásban, díszítettségben?

Elképzelhető az is, hogy a hárslevelű túlnövi a furmintot. Én azt látom, hogy a hárslevelű sokkal érzékenyebb az időjárási viszontagságokra. Az évjárat nem mindig megfelelő a hárslevelűnek a mi tapasztalataink alapján. Ha kicsivel szárazabb az évjárat, mint az átlag, akkor a hárslevelűnek mintha a fejlődése egy kicsit visszamaradna. A hárslevelű csapadékigényesebb fajta és sokkal jobban szereti a fennsíkokat. Nem jó neki, ha a terület lejtésszöge nagyon nagy.

A fennsíkokon vagy az olyan területeken, ahol a csapadék jobban megmarad, vagy ahol a fényviszonyok máshogy érik a területet, ott jobban szeret. Sokkal érzékenyebb a környezetére, az időjárásra, az évjáratra, mint a furmint. A furmintból szinte minden évjáratból tudunk érdekességeket kihozni, vagy minden évjáratban ad valami választ a kérdésekre. A hárslevelűt nem minden évjáratban tudom úgy elképzelni, hogy ugyanazt az eleganciát, ugyanazt a könnyedséget hozza. Viszont ha jó az évjárat, akkor sokkal elegánsabb, sokkal inkább úri dámának tűnik, mint a furmint. Tehát ha jó az évjárat, akkor még jobb is lehet, mint a furmint.

Mely borászok furmintjai vagy más borai azok, amik hatással voltak a munkáira?

Nagyon sok olyan bor van, ami hatott a munkámra. Véleményem, és kóstolási tapasztalatom alapján most Hegyalján 30-35 olyan borászat van, akinél olyan bort találok, amit bárhol le merek tenni az asztalra, hogy „ez vagyunk mi most, Tokaj-Hegyalja”.

Azért nem emelnék ki egy bort se külön, mert az hangulatfüggő is. A borban el kell érni egy bizonyos minőséget, és az után a boroknak már nagyon szubjektív a megítélése. Ismerni kell hozzá a borászt vagy a pincét. Bármi kötődés, ami van az emberek között, az nagyon meghatározza azt, hogy én egy bort hogyan ítélek meg. Az is számít, hogy kivel milyen gyakran találkozom. De azt gondolom, hogy ahhoz a 30-35 emberhez Tokaj-Hegyalján bárki bármikor odamehet, sosem fog csalódni, és jó élménnyel fog távozni.

*

Bodó Judit a Furmint Február előkóstolón a Csontos dűlőben készült furmintjaiból mutatott be öt évjáratot (2007-2012 kivéve:2010). A Csontos-dűlőben barna erdőtalaj található, szalagos riolit kövekkel. Judit borai mind nagyon tiszták voltak és ahogy egyre idősödtek a borok, úgy lett egyre több palackéréses jegy a borokban. Egy világos és előremutató fejlődést lehetett látni a boroknál. Kedvencünk a 2009-es évjáratú Csontos volt, amiben még voltak érett gyümölcsös citrusos jegyek, de már előtérbe került egy kis mézesség, és gyógynövényesség az ásványosság mellett. Nagy és komoly bor. Érdemes lehet a piacon fellelhető Bott-borokból érlelésre eltenni néhány palackot. A kóstoló alapján még a 2007-es bor is bőven a csúcsán van, amiben a 2009-eshez képest még több gyógynövényesség, és kevesebb gyümölcs található. 

Az interjú január 24-én készült. Ha Ön is szeretne furmintokat kóstolni és a borászokkal beszélgetni, látogasson el február 6-án a Nagy Furmint Február kóstolóra, ami a városligeti Magyar Mezőgazdasági Múzeumban lesz.