Össztűz alatt Németország: nemcsak a kormány omlott össze, de az energiaválság is berobbant
A Scholz-kormány bukása csak nyitánya annak a válságfolyamatnak, amelybe Berlin az elmúlt évekbe kormányozta magát az elhibázott energiapolitikájával.
16558 mű szerepelt azon a listán, amin a náci Németországban az „elfajzott művészeti alkotásokat” tartották nyilván. A dokumentum először válik elérhetővé a nagyközönség számára. elfajzott művészetnek
A londoni Viktória és Albert Múzeum (V&A) közzéteszi az interneten a nácik által „elfajzott művészetnek” tartott műalkotások egyetlen teljes listáját, amelyen az Adolf Hitler által megvetett modern, leginkább expresszionista és absztrakt alkotások szerepelnek. Ezáltal először válik széles körben kutathatóvá a dokumentum.
A géppel írott leltári listán 16 558 mű szerepel, ezeket az 1930-as évek második felében a náci párt illetékesei kivették a német múzeumok gyűjteményeiből, majd 1937-ben nagy kiállítást rendeztek belőlük, mielőtt a festmények, grafikák és szobrok nagy részét megsemmisítették vagy eladták. Az „elfajzott művészethez” sorolt alkotók közül sokan (így Paul Klee, Ernst Barlach, Max Ernst, George Grosz, Ernst Ludwig Kirchner) üldözést szenvedtek a náci uralom alatt, nem gyakorolhatták hivatásukat, és kiállításokon sem mutathatták be műveiket.
A náci propagandaminisztérium által 1941-42-ben összeállított lista két kötetből áll, és alfabetikus rendben gyűjti össze az érintett városok közgyűjteményeit Aachentől Zwickauig. Az első kötet (A-G) két példánya túlélte a háborút berlini archívumokban, a második kötetről (G-Z) úgy tudták, hogy elveszett. 1966-ban Henrich Fischer londoni műkereskedő felesége váratlanul egy példányt a Viktória és Albert Múzeum művészeti könyvtárának ajándékozott. Mindmáig rejtély övezi, miként szerezte meg az 1939-ben Bécsből elmenekült Fischer ezt a példányt. A londoni múzeumban őrzött példány mikrofilmen és nyomtatva kutatható volt, ám csak igen kevesen foglalkoztak e kulcsfontosságú dokumentum tanulmányozásával – olvasható a The Art Newspaper honlapján.
Martin Rothnak, a múzeum igazgatójának csupán a múlt évben jutott tudomására a lista létezése, és ő indította el az iratok szkennelését és közzétételét a múzeum honlapján. A stuttgarti születésű Roth a drezdai állami művészeti gyűjtemények vezérigazgatója volt, mielőtt 2011-ben Londonba érkezett. Véleménye szerint a múzeum birtokában lévő dokumentum „felbecsülhetetlen értékű forrás, amelyet nemzetközileg elérhetővé kell tenni”.
A V&A döntése a lista nyilvánosságra hozataláról különösen időszerű annak fényében, hogy múlt év novemberében Münchenben Hildebrand Gurlitt műkereskedő fia, Cornelius Gurlitt müncheni lakásában festménygyűjteményre bukkantak, amely az üldözöttektől a nácizmus idején elrabolt több mint 1400 műkincset rejtett.
A V&A listáját február elején teszik közzé. A leltár azonosítja a legtöbb műalkotás vevőjét és az árat is. A listán X-jelzéssel szerepelnek azok a művek is, amelyeket annak idején megsemmisítettek. Mintegy ötezer festményről, grafikáról és nyomatról úgy tudják a szakemberek, hogy elégették azokat a berlini tűzoltóság udvarán 1939-ben. Az első vizsgálat szerint a listán Hildebrand Gurlitt, aki a nácik megbízásából egyebek mellett műtárgyak külföldi értékesítésével foglalkozott, többször is vevőként van feltüntetve.