Havranek Mihály elmondta, a környezetvédelmi felügyelőség az utóbbi években engedélyezi a cég két halastavánál a kormoránok riasztását acélsöréttel, továbbá a gyérítést is tavanként 200-200 madár kilövésével. A Balatonnál azonban más a helyzet. Ott nincs értelme a riasztásnak, hiszen csak arrébb repül a madár a hatvanezer hektárnyi szabad vízfelület mentén. A gyérítést ugyanakkor esetenként a kiemelt üdülőövezet lakott területén kellene végrehajtani. A helyzetet nehezíti az is, hogy a Balaton Natura 2000-es terület, ahol az alapjogszabályok szerint semmilyen vadászati tevékenység nem engedélyezett.
Ezek miatt hiába kérte meg már tavaly októberben az engedélyt a halgazdálkodási társaság, az érintett hatóságok (környezetvédelem, rendőrség) egyelőre nem reagáltak a megkeresésre. A kérelem arra irányul, hogy gyérítést végezhessenek legalább a kormoránok kedvelt éjszakázó, illetve tanyázó helyein – Alsóőrs, Vonyarcvashegy és Balatonőszöd –, ahol több százas, esetenként ezres madárraj tanyázik a fákon és a köveken.
A kormorán szívós, nagy röpképességű, intelligens állat, ami miatt nehéz a riasztása. Felnőtt példányai napi 40-50 dkg halat, főként süllőt, gardát, keszegfélét fogyasztanak. A halastavaknál történt gyérítésekkor azt tapasztalták, hogy tanulékony madár: nemcsak azt az embert ismeri fel, amelyik egyszer már lőtt rá, vagy amelyiktől a riasztás miatt tartania kell, hanem azt is megjegyzi, hogy kinek, mikor kezdődik a szolgálata. Az idei télen tett megfigyelések szerint a Balaton nyugati medencéjében már ezres csapatokban halásznak a kormoránok, amelyek a hideg vízben lelassult életműködésű, nagy csapatokba összeverődött halakból könnyen zsákmányolnak.