A folkzenét is támogatni kellene a Fonó vezetője szerint

„A magyarországi közönség nagyon szereti a népzenét, a műfaj mögül azonban hiányzik a szükséges központi segítség. Biztos vagyok abban, hogy a kulturális kormányzat felismeri, mennyire nonszensz, hogy a komolyzenei piacot milliárdokkal, a kortárs zenét százmilliókkal támogatja, miközben a népi műveltség állami dotációja a nullával egyenlő. A Nemzeti Kulturális Alapnál lévő pályázati pénzek természetesen nagyon fontosak, de nem helyettesíthetik a központi büdzsében szereplő fejezeti tételeket” – hangsúlyozta a nemrég Magyar Örökség Díjjal kitüntetett intézmény ügyvezető igazgatója.
 
Hozzátette: ilyen körülmények között nagyon nehéz megőrizni a szakma presztízsét, a határon túli magyar autentikus művészek pedig a létminimumon tengődnek. A vezető úgy vélte: ha a mostani rendszeren változtatnának, az eredmények is sokkal jobbak lennének. A szakember szerint áttörést hozhat, amennyiben Budapest nyerné el a 2015-ös világzenei vásár, a Womex megrendezését. Sikeres pályázat esetén a kormány több mint 470 millió forintos támogatást adna.
 
A néhány évvel ezelőtt a végleges bezárással is fenyegetett Fonó az újbudai önkormányzattól jelenleg évi kétmillió forintos támogatást kap, forrásait pályázatokon gyűjti össze annak ellenére, hogy minden eseménye igen népszerű.

Az igazgató elmondása szerint míg korábban a balkáni zenék uralták a listákat, jelenleg az afrikai kötődésű muzsikák a legnépszerűbbek, de látok esélyt arra, hogy nemsokára a közép-európai zenék veszik át a vezetést, így a magyar előadók is kedvezőbb megvilágításba kerülnek. Ennek előfutára volt Lajkó Félix lemeze, amely az 5. helyen végzett a World Music Charts Europe-on (WMCE), néhány nappal ezelőtt pedig a Buda Folk Band Magyar Világi Népzene című albuma a második helyre került a WMCE januári listáján.
 
A 149 albumot tartalmazó listán Lajkó Félix az egyetlen magyar, az európai születésű előadók közül első lett, előtte csak afrikai vagy közép-amerikai születésűek végeztek. A Mező előtt legutóbb 1996-ban Sebestyén Márta Kismet című albuma jutott az éves WMCE lista felső régióiba és lett 2., míg 1999-ben a Muzsikás együttes Bartók albuma a 18. helyen végzett. Lajkó Félix első citerás lemeze tavaly augusztusban a WMCE havi toplistájának élére is került, ami legutóbb másfél évtizeddel ezelőtt Sebestyén Márta egyik felvételének sikerült.
 
Horváth László szólt arról, hogy a Fonó a zeneipar drasztikus átalakulása ellenére sem tervezi abbahagyni kiadói tevékenységét. Jelenleg mintegy húsz produkció tartozik a Fonó Budai Zeneházhoz, húzónévnek Lajkó Félix mellett a Csík Zenekar, Dresch Mihály és Both Miklós számít. A Csík Zenekar idén új lemezt készít, amelyet áprilisban mutat be a Müpában, kiadják a fiatal Bazseva zenekar és a Budapest Nufolk Revolution albumát, már gyártásban van a mezőségi népzenét játszó Eszterlánc, valamint a Karaván Família cédéje.

A szezon szombaton a Népzenész Bállal indul a Fonóban, februárban lesz a Fonó Szalon a hegedűkészítők szakmai kiállításával, áprilisban az ötnapos Budapest Folk Fest, és idén novemberben is megrendezik a Héttorony Fesztivált.