A tabutémák ösztönzőként hatnak a kínai írókra, mivel izgalmat keltenek és a kreativitást fokozzák – fogalmazott a South China Morning Post hongkongi napilapnak adott exkluzív interjújában Mo Jen Nobel-díjas kínai író.
Az idén 58 éves Mo munkásságának kezdetére visszaemlékezve úgy fogalmazott: az 1980-as évek a cenzúra ellenére is igazi „arany éveknek” számítottak. Akkoriban számos téma számított tabunak, az írók ugyanakkor örömmel próbálkoztak megdönteni azokat, vagyis „a cenzúra motivációt adott és ad máig az íróknak” – fogalmazott Mo. A tavalyi irodalmi Nobel-díjas hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy a tabuk segítették a minőségi irodalmi munkák számának emelkedését.
Mo tavaly decemberben – díjának stockholmi átvétele előtt – úgy fogalmazott a cenzúráról: csakúgy, mint a reptéri ellenőrzés, az „szükséges rossz”. Kijelentése miatt sokan kritizálták, felemlegetve, hogy Mo maga túl szorosan fűződik a kínai kommunista párthoz, sosem kritizálja azt, mintegy „állami íróként” tevékenykedik.
Az írók felelősségéről a Nobel-díjas a South China Morning Postnak úgy nyilatkozott: nem gondolja azt, hogy az íróknak kerülniük kellene a társadalmi kérdéseket, ugyanakkor nem is felelősségük az, hogy súlyos és bonyolult társadalmi problémákról írjanak. „Mindenkinek meg kell adni a szabadságot, hogy eldöntse, miről akar és miről tud legjobban írni”, legyen az szerelmes, történelmi vagy tudományos-fantasztikus mű – véli Mo Jen.
A nyilvánosságot legszívesebben kerülő Mo a Nobel-díj elnyeréséről úgy fogalmazott: az megzavarta békés életét. Az elmúlt évben számtalan felkérést kapott, teljesen zavartnak érzi magát. Az életben ugyanakkor nincs „ingyen ebéd” – mondta Mo, hozzátéve: a Nobel-díj és az azzal járó hírnév árát is meg kell fizetni.
Az író korábban már „panaszkodott” felkapottsága miatt, sőt, áprilisban egy irodalmi fórumon nyilvánosan is felkért mindenkit: ne hívják őt rendezvényekre, mert nem fog elmenni. Terveiről akkor Mo annyit mondott: reméli, minél előbb lehetősége lesz rá, hogy visszatérjen íróasztalához és nagyon szívesen tenne valami jót a kínai társadalomért, de név nélkül.
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
A biztonságpolitikai szakértő szerint egy forgatókönyv létezik, amelyben az USA még akkor is csapdahelyzetbe jut, ha sikerül megszereznie Grönlandot.
Egyre népszerűbb az a bizarr alkalmazás, amely a magányos fiatalok félelmeire épít.
A krimiírás nagyasszonya hűtlen férjekbe botlott, de csillaga végleg fölragyogott rejtélyes eltűnését követően: fél Anglia őt kereste, pedig marketingkampány lehetett az egész – bosszúval megspékelve.
Ezek voltak vasárnap a Mandiner legolvasottabb hírei.
NGO-k, tényellenőrök és megbízható bejelentők kapják szakmányban a pénzt, hogy az EU bizottsága által promotált Demokráciapajzs keretében megvédjék az EU elitjét a demokráciától. A Demokráciapajzs örve alatt az EU-val szemben kritikus politikiai álláspontokat dezinformációnak és külföldi beavatkozásnak titulálhatják. Összefoglalónk.
Tóth Máté szerint az Egyesült Államok már akkor is geostratégiai előnybe került, ha egyetlen hordó nyersanyagot sem termelnének ki a dél-amerikai országban.
Az Európai Bizottság olyan mértékben reformálná meg az uniós tagfelvétel folyamatát, hogy az még Von der Leyen támogatóinál is kiverte a biztosítékot. A terv szerint Ukrajnát már jövőre felvennék az Unióba.
Még az is kiderült, mi lehet a „nem túl reális Fidesz-Tisza versenyállások” mögött.
