Az amuri kagyló nem őshonos a Balatonban, valószínűleg madarak vagy hajók révén került a tóba. A nagyméretű, esetenként 30 centiméteres állatok kezdetben csak a Sió csatorna környékén éltek, mára azonban általánossá vált az előfordulásuk, mert a halak kopoltyúján fejlődő lárváikkal könnyen terjednek.
A nyári melegben évről évre felbukkannak elpusztult egyedek a parti zónában. Kizárólag az amuri kagylókat károsító parazita, az a vízi atka, amely a meleg vízben elszaporodik. A kagyló köpenyében fejlődő atkalárvák fejlődésük során roncsolják az állat hámrétegét, végül a pusztulását okozva.
Egy tavaly tavaszi vizsgálat szerint a keszthelyi öbölben begyűjtött példányoknál ezres nagyságrendet elérő atkafertőzöttséget lehetett kimutatni. Emiatt a kutatók már akkor jelezték, hogy az atkainvázió jelentős elhullást idézhet elő. A tavalyi nyári szezonban összesen 400 kilogramm elpusztult amuri kagylót gyűjtöttek be a Balatonból. Az idén még csak néhány kilogrammnál tartanak – mondta Füstös Gábor.