Mi juthat eszünkbe a 2004-es évről? Persze, ekkor volt Magyarország EU-csatlakozása, Gyurcsány Ferenc hatalomra kerülése, az ukrán narancsos forradalom, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás és a thaiföldi szökőár is. Az évszám most viszont azért érdekes, mert az idei Volt péntekjén két olyan fellépő foglalta be a nagyszínpadot, amely utoljára kilenc éve volt igazán relevánsnak mondható, akkor viszont egy generáció számára jelentett rockélményt. Papa Roach és Billy Talent. Nézzük, mit nyújtottak!
2013. július 06. 17:17
p
0
0
7
Mentés
A Papa Roach igazi kaliforniai deszkás-suhanc nu-metál banda, amely a kétezres évek elején boldog-boldogtalan által hallgatott stílus legnagyobbjai között van a Slipknot és a Linkin Park társaságában. Az előző évtized elején három elképesztően sikeres albumot legyártó csapat ekkoriban a magyar középiskolások és felső tagozatosok tracklistjén is előkelő helyen szerepelt: a Last Resort Eminem legnépszerűbb számaival együtt vonult be a generációs tapasztalatba.
A másfél fokkal bonyolultabb, de azért így sem egetverően komplex zenét játszó Billy Talent is éppen ekkor volt a topon – a dallamos punk-hardcore kanadai szakértői is meglovagolták az utolsó hullámot, mielőtt az igazán maszkulin rockzene kiszorult volna a mainstream fogyasztói kosárból. A kirobbanó energiát sugárzó echte vörös hardcore abszolút megérdemelte a sikert, hiszen egyszerre tudta ritka mód jól hozni az alap punkjegyeket és maradt széles körben fogyasztható. Ennek köszönhetően ők is ott vannak a mai huszonévesek szívében, ráadásul 2004 után is le tudtak gyártani egy értékelhető albumot.
A Papa Roach fellépése kizárólag azért hozta a kötelezőt, mert a legtöbb ember jó eséllyel kizárólag a Last Resort egyszeri élő meghallgatása miatt hagyta ott Sopron legmegbízhatóbb folyóboros helyeit, a Gyógygödört és a Cezar-pincét. Jacoby Shaddix zenekara fáradtan, erő nélkül, bár láthatóan őszintén nyomta a megszokottat. A stílusbenyomás: a családapaság, a deszkás suhanckodás és a rocksztárság meglehetősen fura keveréke. A végén a Last Resort viszont lement úgy, ahogy. Ez pedig azért nagy élményként értékelhető.
A Billy Talenttől eleve többet várhattunk, de sajnos csak nagyobb csalódást kaptunk. A szakértői becslések a megvalósultnál mintegy 40-60 százalékkal magasabb élvezeti értéket prognosztizáltak. De lehet hogy egy kiöregedő punkzenekar koncertteljesítményének kiszámításakor a szakértelem tényleg csak valami bolsevik trükk. Jó számok mentek le, a régi legnagyobbak és az újak közül is, de az összkép unalmas és kiábrándító volt. A Talent legnagyobb ereje a nyers dinamizmus volt, ez pedig sehol. Az idegesítő lötyögést itt is egy generációs kulcszene reménye tette végigállhatóvá: csak-csak lejátszották a Red Flaget is. De hát az is gyenge volt. Pedig régen ez még így ment.
Opera- és musicalbemutatók, lézershow-val egybekötött könnyűzenei koncert, jazz- és borfesztivál: május 16-án elrajtolt a Margitszigeti Szabadtéri Színház négy hónapos kulturális rendezvénysorozata. Bán Teodóra művészeti vezetőt kérdeztük.
Mielőtt a Metallica előzenekaraként fellépne, önálló klubkoncertet ad a rendkívül népszerű amerikai banda, és az Eminemmel együtt befutott hiphopsztár is visszatér Budapestre.
Jó lenne, ha Magyar Péter nem bizonyítaná be az igazamat, amikor azt állítottam róla a kampányban, hogy emberileg alkalmatlan a miniszterelnöki tisztségre.
A szervezők a sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy visszatérnének az eredeti koncepcióhoz: a fesztivált újra egyfajta kulturális és életérzés-alapú desztinációként pozicionálnák.
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 7 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
dodóbá
2013. július 07. 15:58
Gerendainak most erre volt pénze, meg rád, hogy megírhasd ezt a cikket.
Válasz erre
2
2
Berecskereki
2013. július 07. 13:36
"Mi juthat eszünkbe a 2004-es évről?"
Példáúl ez, amely az ezt követő időszakra rányomja a bélyegét.
"Le kell verni a jobboldalt. Az én feladatom az, hogy ennek a politikai versengésnek irányt adjak, feladatokat szabjak, és azokat számon is kérjem, s ezt meg is teszem hezitálás nélkül."
(Gyurcsány Ferenc Népszabadság, 2004. február 9.)
Válasz erre
6
1
meska
2013. július 07. 12:08
Így van, pl a Te hozzászólásaid is milyen gyorsan feledhetőek.
Jelzem, zenei fesztivál-kritikáról van szó.