Hatalmas elismerésben részesült a Himaláján elhunyt Suhajda Szilárd
Posztumusz díjat kapott a világhírű hegymászó.
Két hektáron terem majd főként a csabagyöngye, jövőre fordul termőre a terület. A termés egy részét a látogatók ehetik meg, nagy részéből pedig békéscsabai tájbor, valamint csabagyöngye-pálinka készül a tervek szerint.
Békéscsaba önkormányzata még 2010-ben döntött arról, hogy két hektár területen 9 ezer tőkével szőlőültetvényt létesít, benne több mint egy hektáron csabagyöngye fajtát, a békéscsabai Stark Adolf nemesítő korán érő csemegeszőlőjét.
A július közepén érő, legkorábban fogyasztható hazai szőlőfajta a legtöbb betegséggel szemben rezisztens. Stark Adolf a csabagyöngye szőlőt az 1800-as évék végén nemesítette, és tíz év alatt megszervezte nemzetközi forgalmazását. A fajta iránt óriási volt a kereslet a világ számos országából – hangsúlyozta Vantara Gyula polgármester.
Az első szüret 2014-ben lesz, az ültetvény jövőre fordul termőre – mondta az MTI-nek Hanó Miklós, az önkormányzat gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere. A szőlőt az önkormányzat közmunkaprogram keretében telepítette és gondozza. A területen mintegy kilencezer szőlőtőke található, gépi művelésre is alkalmas kordonos rendszerben. Csabagyöngyéből 5310 tőkét, további 12 fajtából 3720 tőkét ültettek, ez utóbbiak eltérő érésidejűek, így késő őszig lehet friss gyümölcsöt szüretelni a szőlőskertben.
Az ültetvény hasznosításáról az alpolgármester elmondta, hogy a szőlő egy részét a látogatók fogyasztják el kóstolóként. A többlettermésből békéscsabai tájbor készül és csabagyöngye szőlőpálinka, ami a kolbászhoz hasonlóan békéscsabai specialitás lesz.