Szabó T. Anna az MTI-nek elmondta, hogy régóta foglalkozik műfordítással, húsz éve dolgozik kiadóknak, a folyóirat-fordítások mellett több mint negyven hosszabb-rövidebb könyv, színdarab vagy verseskötet ment át a kezén, és azért örül különösen az elismerésnek, mert úgy érzi, ez a díj erőt ad a folytatáshoz. „A gyerekkönyveket különösen szeretem, életem első fordítása, ami persze még nem jelent meg, szintén egy mesekönyv volt 13 éves koromban. Az ilyen munkával azonnal le tudom tesztelni a szöveget a gyerekeimen” – mesélte. Patrick Ness könyvét is felolvasta nekik, mert nem állhatták meg, hogy végig ne lapozzák. A sötéten gyönyörű rajzok, Jim Kay munkái rögtön megragadták az érdeklődésüket, és kíváncsiak lettek a történetre.
„A Szólít a szörny voltaképpen nem gyerekkönyv, a legkisebbeknek nem is ajánlható, de úgy 10-12 éves kor felett bárkinek való, aki nem ijed meg az árnyékától, illetve az élet árnyékos oldalától. Aki még emlékszik a félelmetes Grimm-mesékre vagy az Andersen-mesék szívfacsaró igazságtalanságára, az is meg fog lepődni: ez a történet annál is mélyebb és felkavaróbb, de legalább annyira szép” – fogalmazott Szabó T. Anna. A Vivandra kiadó repertoárjában számos olyan kötet – köztük a Halálkönyv, Szeretlek könyv és a Ne bánts! könyv – akad, amelyek tabunak számító témákat dolgoznak fel. A Szólít a szörny, amelyben egy kamaszodó gyerek próbál megbirkózni az elfogadhatatlannal, súlyosan beteg édesanyjának közelgő halálával, szintén hiánypótló munka.
Az írónő szerint a gyerekek nem riadnak meg az ilyen szokatlan könyvektől. „Nagy szükségük van a félelemoldásra vagy azoknak a dolgoknak a megismerésére, megértésére, amelyekről a felnőttek nem szívesen beszélnek, hanem inkább pszichológushoz járnak, gyógyszert szednek vagy önbizalom-erősítő, szorongáscsökkentő könyveket olvasnak. Pedig a segítség kéznél van: ma is írnak nagyszerű regényeket és verseket. A meseterápia nem új találmány, és Patrick Ness könyve kiválóan alkalmazható ilyen segítő célokra. A betegséget és a halált nem győzhetjük le, de a fájdalmunkon erőt vehetünk. Már az is segít, ha beszélgetünk a traumáinkról, és nem fojtjuk el azokat, mint a regénybeli fiú. A kimondás bátorsága feloldoz” – fejtette ki a fordító. Szabó T. Anna elárulta, hogy rá is nagy hatással volt a könyv, életében először történt meg vele, hogy fordítás közben egy bizonyos ponton folytak a könnyei, pedig amúgy nem sírós.