Megnyílt Budapest Music Center

Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel szombat este a Budapest Music Centert (BMC) a IX. kerületben. A Mátyás utcai zenei központban koncertterem, több stúdió, zenei könyvtár, információs központ, tanterem, kétszintes dzsesszklub és étterem is helyet kapott. „A zene hozott össze ma este bennünket” – fogalmazott Orbán Viktor megnyitó beszédében. Kiemelte, hogy Magyarország nyelvi elszigeteltségét a zene csökkentheti. „A jóisten – nyilván jókedvében – úgy rendezte, hogy a magyarok a zenében is tehetséges nép legyen” – mondta a miniszterelnök, aki szerint nem telik el nap, hogy ne csendüljön fel egy-egy magyar zeneszerző műve a legelőkelőbb koncerttermekben. Ez páratlan lehetőség a magyar géniusz számára, hogy kifejezze magát úgy, hogy az egész világ megérthesse, mi célból is teremtette a jóisten a magyarokat és a magyarok mit értettek meg belőle – vélekedett Orbán Viktor, hozzátéve: a zene révén az egész világhoz szólhatunk.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyaroknak különösen fontos a zene, ezt mutatja az is, hogy a gazdasági válság „tektonikus lökéshullámai” ellenére jut pénz a Zeneakadémiára, a Magyar Állami Operaházra, az Erkel Színházra és most a BMC-re is. Kiemelte: a Budapest Music Center a magyar zenészek zsenialitásából, az alapító-igazgató Gőz László „férfias bátorságából”, valamint a kormány által biztosított köztámogatásból és közakaratból adódott össze. Szerinte az igazgató beleírta nevét Budapest és a magyar művelődéstörténet történelmébe. A mintegy 2,5 milliárd forintos magánberuházáshoz a kormányzat 500 millió forinttal járult hozzá. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arra hívta fel a figyelmet, milyen sok kreativitás és alázat kell ahhoz, hogy a régiből újat hozzon létre valaki. „Tiszteletben kell tartani azt, amit az ember örökölt” – fogalmazott, utalva arra, hogy a központ egy régi, romos épületben születhetett újjá az átépítés után. A miniszter üdvözölte, hogy a zenei központ megvalósulásában a magántőke is szerepet játszott. Kiemelte, hogy a BMC a kultúra és a jövő szempontjából az egyik legjobb helyen van, hiszen öt egyetem található a közelében, tehát a fiatalságra is számíthatnak.

Tarlós István főpolgármester a BMC-ben helyet kapó számos kulturális funkciót, valamint az ötletgazda-igazgató Gőz Lászlót méltatta, aki főként a saját vagyonából hozott létre új közösségi teret. Kiemelte, hogy a főváros nemcsak az intézmény „szurkolója”, hanem támogatója is kíván lenni, példaként megemlítette, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik rendezvényhelyszíne az új épület. Gegesy Ferenc, Ferencváros korábbi polgármestere emlékeztetett arra, hogy több helyszín is szóba került a zenei központ számára, végül egy olyan épület újult meg, amelyet az önkormányzat le akart bontani. Bácskai János jelenlegi polgármester szerint Ferencváros kulturális mágnessé vált, hiszen az Iparművészeti Múzeum mellett itt található a Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája, és remélhetőleg hamarosan megnyílhat a CET-közraktárak épületegyüttes is.

Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora azt mondta, álmai szerint egyszer Budapest lesz a zene „szilícium völgye”. Bejelentette: a Zeneakadémia egy koncertzongorát ajándékozott az új intézménynek, s a hangszeren, reményei szerint, a tanárok és a hallgatók fognak játszani. A rendezvényen felszólalt L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke, valamint a BMC-vel együttműködő kulturális intézetek képviselői is. A IX. kerületi Mátyás utca 8. szám alatt megnyílt Budapest Music Center fiatal muzsikusoknak, alkotók képzésének és a Nemzetközi Eötvös Intézetnek is helyet ad. A központ koncertterme – elsőként a fővárosban – kifejezetten kamarazenei produkciók számára készült, befogadóképessége 350 fő. A zenei könyvtár és információs központ számos új, zenei ismeretterjesztő tevékenységet indítva költözik a házba. A tantermek, rendezvénytermek alkalmasak többhetes nemzetközi zenei kurzusok, szakmai események, összejövetelek lebonyolítására. Kétszáz személyes kétszintes dzsesszklub és kávéház is várja a látogatókat.