Ez a világ egyik legszebb és legtragikusabb szerelmi története
Kultúra
A Recirquel Társulat új, Walk My World című produkciója két és fél óra intenzív utazás, amelynek során nem csak Aeneas és Dido kel új életre. Farkas Anita írása.
De hol a határ? – Blawan az A38-on
2013. január 21. 03:53
Frusztráló és formabontó, ugyanakkor műfajának legfontosabb védjegyeit szabatosan alkalmazó dj-szettet mutatott be Blawan szombaton az A38-on. A Mandiner.fesztivál benyomásai a techno legújabb megújítójának budapesti szerepléséről.
2013. január 21. 03:53
A Technokunst rendezvényén fellépő dj egyébként talán túlzás nélkül nevezhető a kortárs techno egyik legígéretesebb alakjának: a Resident Advisor tavalyi top100-as listáján a 29. helyen szerepelt, az utóbbi két évben pedig két száma is felkerült a Pitchfork legfontosabb számokat tartalmazó listájára.
De mi is történt szombat este?
A bass music-os gyökereket négynegyedes dallamokkal összemosó technoművész zenéi az utóbbi egy-másfél évben egyre inkább egy sötét, már-már apokaliptikus világot tárnak elénk – ez most sem volt másképp. Blawan világa a hajó hangrendszerén keresztül valóban különösen brutálisnak tűnik – az nyers erő megnyilvánulását viszont meglehetősen jól ellensúlyozták az apró utalások és sejtelmes átvezetések, amelyek lépten-nyomon felfeldezhetőek voltak a szettben.
A kettősséget a klasszikus és avantgárd technohangzásokat elegyítő lemezválasztásokon túl megtalálhatjuk Blawan zenéinek alapmotívumaiban is: az elképesztően erős, a dubstep eredeti értelmére hasonlító, basszusok találkozik benne a négynegyedes lüktetés alapformájával és apró, újra és újra felfedezhető harmóniákkal.
Szép és ijesztő zenét mutatott tehát Blawan két és félórás dj-szettjében, amely – talán lényegéből fakadóan – meglehetősen nehezen fogadható be és sok figyelmet igényel. Ennek fő oka az lehet, hogy a hangzásvilág alapvető ridegségére egyfajta hűvös groove erősít rá – a távolságtartás és a fokozódó feszültség következménye olykor a kitörő, koordinálatlan zakatolás.
A szombati buliban a Technokunst rezidensei, Dork és Isu is előremutató és izgalmas szettel szerepeltek, a Kiégő Izzók vizuális támogatásával pedig most sem lehet probléma. Budapest az utóbbi időben egyre komolyabb teljesítményeket kap meg egy-egy éjszakára az elektronikus zenében. Blawan ezúttal nemcsak a kötelezőt hozta. Az esemény az órákon keresztül bekapcsolva felejtett, kifejezetten frusztráló stroboszkóp kivételével minden részletében megérdemli a dicséretet.
Itt megnézhet valami hasonlót:
A kozmopolita magányossága
Különbséget lehet tenni az ízléses és ízléstelen, a hiteles és a hiteltelen kritikák között.
„Ordenáré proli p*csa” – Puzsér Róbert páros lábbal szállt bele Tóth Gabiba
A kritikus azon is kiakadt, hogy egy olyan nőt hord a tenyerén a magyar szórakoztatóipar, aki azért „hisztizik”, mert valaki rosszat mond rá.
„Ez a film nem tesz se piedesztálra, se RAVATALRA” – Kovács Ákos volt a Hotel Lentulai vendége
Belföld
Kovács Ákos volt a Hotel Lentulai legújabb adásának vendége, akivel Lentulai Krisztián beszélgetett a „Ember Maradj” című portréfilméről, annak fogadtatásáról, valamint a közélet, a média és a zene mai állapotáról.
Orbán elszigetelődött, a kutya sem veszi komolyan – nagy volt az arcoskodás, csúnya pofont adott a valóság
Komoly fricskát kapott a budapesti békecsúccsal a honi és a nemzetközi baloldal. Bokor Gábor írása.
Ez a világ egyik legszebb és legtragikusabb szerelmi története
Kultúra
A Recirquel Társulat új, Walk My World című produkciója két és fél óra intenzív utazás, amelynek során nem csak Aeneas és Dido kel új életre. Farkas Anita írása.
Drágán megfizetett látszatsikerek vagy sikeres érdekérvényesítés?
A HVG-nél inkább fókuszáltak az előfeltevésük alátámasztására, mint a megállapodások objektív értékelésére.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend: