A Technokunst rendezvényén fellépő dj egyébként talán túlzás nélkül nevezhető a kortárs techno egyik legígéretesebb alakjának: a Resident Advisor tavalyi top100-as listáján a 29. helyen szerepelt, az utóbbi két évben pedig két száma is felkerült a Pitchfork legfontosabb számokat tartalmazó listájára.
De mi is történt szombat este?
A bass music-os gyökereket négynegyedes dallamokkal összemosó technoművész zenéi az utóbbi egy-másfél évben egyre inkább egy sötét, már-már apokaliptikus világot tárnak elénk – ez most sem volt másképp. Blawan világa a hajó hangrendszerén keresztül valóban különösen brutálisnak tűnik – az nyers erő megnyilvánulását viszont meglehetősen jól ellensúlyozták az apró utalások és sejtelmes átvezetések, amelyek lépten-nyomon felfeldezhetőek voltak a szettben.
A kettősséget a klasszikus és avantgárd technohangzásokat elegyítő lemezválasztásokon túl megtalálhatjuk Blawan zenéinek alapmotívumaiban is: az elképesztően erős, a dubstep eredeti értelmére hasonlító, basszusok találkozik benne a négynegyedes lüktetés alapformájával és apró, újra és újra felfedezhető harmóniákkal.
Szép és ijesztő zenét mutatott tehát Blawan két és félórás dj-szettjében, amely – talán lényegéből fakadóan – meglehetősen nehezen fogadható be és sok figyelmet igényel. Ennek fő oka az lehet, hogy a hangzásvilág alapvető ridegségére egyfajta hűvös groove erősít rá – a távolságtartás és a fokozódó feszültség következménye olykor a kitörő, koordinálatlan zakatolás.
A szombati buliban a Technokunst rezidensei, Dork és Isu is előremutató és izgalmas szettel szerepeltek, a Kiégő Izzók vizuális támogatásával pedig most sem lehet probléma. Budapest az utóbbi időben egyre komolyabb teljesítményeket kap meg egy-egy éjszakára az elektronikus zenében. Blawan ezúttal nemcsak a kötelezőt hozta. Az esemény az órákon keresztül bekapcsolva felejtett, kifejezetten frusztráló stroboszkóp kivételével minden részletében megérdemli a dicséretet.
Itt megnézhet valami hasonlót: