Parlamenti pofozkodás: így tette helyre Orbán Viktor Toroczkai Lászlót (VIDEÓ)
„Úgy döntöttünk, hogy Magyarország újra nagy és gazdag legyen. Ezt szolgálja a gazdaságpolitikánk” – húzta alá a miniszterelnök.
Az Országgyűlés megszavazta az új hegyközségi törvényt. A jogszabály módosítja a hegybírók státusát, megszünteti a szőlőterülettel nem rendelkező felvásárlók hegyközségi tagsági viszonyát és az eredetvédelem fontosságát hangsúlyozza.
Az Országgyűlés 235 igen szavazattal, 75 ellenében tartózkodás nélkül elfogadta hétfőn az új hegyközségi törvényjavaslatot. Az új jogszabály egyebek mellett módosítja a hegybíró státusát, a hegybírók kinevezését pedig a nemzeti tanács titkárának feladatává teszi. Az előterjesztők szerint erre azért van szükség, mert a hatósági ügyekben eljáró hegybírót függetleníteni kell a hegyközség tagságától. Régóta vitára ad okot a hegyközségi tagsági viszony és a tagságból adódó jogok és kötelezettségek rendszere.
A jogszabály a hegyközségek megfelelő működése érdekében megszünteti a szőlőterülettel nem rendelkező felvásárlók hegyközségi tagsági viszonyát. A Tiffán Zsolt, Babák Mihály, Horváth István és Balázs József fideszes képviselők önálló indítványaként elfogadott jogszabály megalkotását az előterjesztők szerint a hegyközségi szervezetek megalakulása, azaz 1995 óta a szervezetek tevékenységében és a borpiacon, valamint a jogi és piaci környezetben történt változások tették szükségessé.
A bornevek, az eredetvédelmi szabályok piaci érvényesülése érdekében a szabályozási környezet életképes működését hosszú távon is fenntartani tudó hegyközségi rendszer elősegítését kell ösztönözni a javaslattevők szerint, ezért a hegyközségeknél szigorodnak például a minimális területi feltételek. A szakmaközi szervezetekről szóló uniós jogi és hazai szabályozás adta lehetőséggel élve a jogszabály megteremti az alapjait, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a jövőben kezdeményezhesse elismerését szakmaközi szervezetként - számolt be a távirati iroda a döntésről.