A magyar háztartások kétharmada vásárolt bort valamilyen rendszerességgel tavaly. A többség a vöröset részesíti előnyben, de egyre többen fedezik fel a rozét, ötből három palack bor hipermarketben, diszkontban kerül a bevásárlókosárba – közölte a GfK Hungária Piackutató Intézet szerdán.
A bort kifejezetten kedvelő magyarok aránya a GfK felmérése szerint ma már eléri a 37 százalékot, míg 20 évvel ezelőtt még csak 25 százalék volt – derül ki a GfK Hungária Étkezési szokások felmérésének 2012. évi adataiból. Míg 2006-ban a magyar háztartások fele, 2011-ben már közel kétharmada vásárolt bort valamilyen rendszerességgel. A magyarok döntően a vörösborokat kedvelik, a fehérborok részesedése enyhén csökkenő tendenciát mutat, a rozé népszerűsége ugyanakkor egyre nő, bár a teljes forgalomból csak kis részarányt képvisel (értékben 8, mennyiségben 6 százalék).
Az édes borok még mindig jelentős részarányt képviselnek a teljes megvásárolt mennyiségből, de némileg csökkenő tendencia figyelhető meg. A száraz és félszáraz borfajták részesedése mennyiségben ugyan nem emelkedik, ám értékben – a magasabb árak miatt – folyamatosan növekszik. A háztartások havonta vásárolnak bort, és egy-egy ilyen alkalommal 2-2,5 liter, 3-4 palack bor kerül a kosarakba. A kereskedelmi forgalomba kerülő borok háromötödét a hipermarketekben és a diszkontokban értékesítik. A hipermarketekben és a diszkontok átlagárainak különbségét jól mutatja, hogy mennyiségben a diszkontok, értékben a hipermarketek tudják a legnagyobb részt kihasítani a borpiacból.
A nemek között jelentős különbség figyelhető meg – minden második férfi nyilatkozott úgy, hogy különösen szívesen iszik bort, míg a hölgyeknél ez az arány csak 23 százalék –, az életkor, a végzettség, vagy a jövedelmi státusz ugyanakkor a bor kedveltségét nem különösebben befolyásolja. Vella Rita, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója szerint a borfogyasztásra kevésbé jellemző a szezonalitás, mint a sörfogyasztásra, a decemberi (karácsonyi) időszakban, az ünnepek idején tapasztalható némi kiugrás, a fehérborokból a nyári fröccs időszakban fogy kicsit több az átlagosnál.
Gazdag hagyomány, drámai folyamatok, nagyszerű lehetőségek – valahogy így lehet összegezni a magyar bor helyzetét. A részletekről Rókusfalvy Pál kormánybiztost kérdeztük.
Estére 22 és 29 fok közé csökken a hőmérséklet.
A kánikula korai szüretre kényszeríti a magyar borászatokat. A változás még előnyös is lehet, de ehhez a termesztőknek alkalmazkoodnia kell az új helyzethez.
A multiknak, a bankoknak és az energiacégeknek védelmi hozzájárulást kell majd fizetniük.
Új értelmet nyert a „testes bor” kifejezés.
Kétségtelen, aki mosta már arcát az Oroszlánfejű-kút vizével, állt már a vulkáni kúp tetején, lépkedett a bazaltorgonákon, szagolt már be a jégbarlangba, szemlélődött a lankákat ékesítő kápolnák valamelyikében, és itta a hegy levét egy borász lugasában, az tudja, miről beszélek.
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
Félreértés ne essék nem bosszút várok, hanem példás büntetést. Üzenetet!
