Réz András filmesztéta szerint úgy fest, mintha a filmpiacról kiszorulóban lennének a meghatározó filmek. Nem készülnek bátor alkotások - véli a filmesztéta, aki szerint A némafilmes voltaképpen Az ének az esőben újragondolása, Woody Allen pedig sokat kölcsönzött a Picasso kalandjai című svéd alkotástól.
A vasárnap öt Oscarral, köztük a legjobb film és a legjobb rendezés díjával jutalmazott A némafilmes a filmesztéta szerint mindenféleképpen „mókás” alkotás, de a film elismerése azt is jelzi, hogy „furcsán fest a filmpiac”. Olyan, mintha kiszorulóban lennének a meghatározó, fajsúlyos filmek, és a kisebb jelentőségűek foglalnák el a helyüket – fogalmazott. A Michel Hazanavicius rendezte francia fekete-fehér némafilmről megjegyezte, hogy „az voltaképpen Az ének az esőben újragondolása”.
Az Oscar-díjak jelentősége csökkent, túl gyorsan futnak ki a moziból a filmek, előfordulhat, hogy már nem is vetítenek egy alkotást, amikor elnyeri az Oscart, míg korábban az Amerikai Filmakadémia díja akár egy teljes évre képes volt műsoron tartani egy-egy produkciót – emlékeztetett Réz András. Mint elmondta: a hagyományosan vett mozi ma már a tizenévesek világa lett. A komolyabb, morálisan provokáló filmek a televízióba szorultak, ahol van felnőtt közönségük.
Réz András a legjobb film kategóriában szereplő kilenc alkotás között nem látott nagyszabású vállalkozást. „Vissza fogjuk sírni a Szerelmes Shakespeare-t vagy az Amerikai szépséget” - fűzte hozzá. A vígjátékok közül Woody Allen Éjfélkor Párizsban című munkáját emelte ki, mint említette: a legjobb eredeti forgatókönyv Oscar-díjával jutalmazott Allen elég sokat kölcsönzött a Picasso kalandjai című svéd alkotástól. Összefoglalva úgy értékelte az Oscar-gálán szereplő produkciókat, hogy azok „nem bátrak”, hatásuk rövid távú. „Hiányzik belőlük az ambíció, hogy túléljék magukat.”
Fotó: Dívány.hu
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
A legendás spanyol rendező új munkájában, A szomszéd szobában az elmúlással való szembenézésről beszél intim, személyes hangvételben. Ám hiába a két zseniális színésznő, Tilda Swinton és Julianne Moore, a katarzis elmarad. A november 28-tól a mozikban látható film lábjegyzet maradt Almodóvár elképesztő karrierjében.
A Pán – A belső sziget című film egy sajátos eszközökkel filmre vitt, fájóan aktuális látomás. Győrffy Ákos filmajánlója.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
