II. János Pált 1978. október 16-án választották pápává. Egyházfői tevékenységét végigkísérte a népek és vallások közti egyetértés elősegítése, ennek jegyében bocsánatot kért az egyház múltbéli bűneiért. Erkölcsi tanításában konzervativizmus, valamint az emberi élet és méltóság melletti kiállás jellemezte. Társadalmi kérdésekben egyaránt kritizálta a „létező” szocializmust és a kapitalizmust. Szorgalmazta a keresztény gyökerek megemlítését az Európai Unió alkotmányában. A béke híve volt, többször felemelte szavát a háborúk ellen. Több mint 100 utazást tett külföldre, nagyobb utat járt be, mint az összes addigi pápa. A világsajtó hamar elkeresztelte utazó pápának. 1338 embert avatott boldoggá és 482-t szentté. Kétségtelenül ő a történelem eddig legismertebb és legközkedveltebb pápája, ugyanakkor a legismertebb lengyel a világon.
2005. május 9-én XVI. Benedek elindította a boldoggá avatási eljárást. A boldoggá avatáshoz csoda kell, ami meg is történt: 2006 elején egy francia apáca felgyógyult Parkinson kórjából, miután II. János Pálhoz imádkozott. Dziwisz bíboros 2009. áprilisában egy újabb csodáról számolt be, amely minden bizonnyal a lengyel pápához köthető. Mint mondta, egy kilenc éves veserákkal küzdő lengyel kisfiú, aki járni sem tudott, szüleivel ellátogatott II. János Pál sírjához. Nem sokkal később a gyermek járni kezdett.
Slawomir Oder januárban megjelent könyvében azt állította, hogy II. János Pál feltehetően korbácsolta magát, így e körülmény miatt, illetve mert az egyházi vezetésben sem hisz mindenki a francia nővérrel történt csodának, későbbre tolódhat II. János Pál boldoggá avatása. Ha azonban XVI. Benedek aláírná a szükséges dokumentumokat, októberben kerülhet sor a nagy eseményre, amelyen minden bizonnyal hívek százezrei vennének részt.