Egy 28 éves magyar fiatal úgy lett polgármester Csángóföldön, hogy a román többség is rá szavazott
2024. június 13. 09:41
A Londonból hazatérő Gál Alina a csángóföldi Gajcsána polgármestere lett, és azt reméli, megválasztása hitet ad a csángóknak és a hazatérést fontolgató fiataloknak. Interjúnk.
2024. június 13. 09:41
9 p
22
0
111
Mentés
Nyitókép: Gál Alina 28 évesen lett polgármester Csángóföldön. Fotó: Facebook/Gál Alina
A megválasztása hírére milyen megható visszajelzéseket kapott csángó emberektől? Tudna említeni egy konkrét üzenetet vagy személyes találkozást?
Megható pillanatokat élhettünk meg közösen, hiszen ez egy közösség munkájának az eredménye – kezdi a Mandiner.hu-nak a 28 éves Gál Alina. – Mindenki kivette a részét, mindenki a magáénak érezte a történetet. Már a szavazatszámlálás után, az első percekben közel száz fős tömeg várakozott a szavazókörzet előtt és bár nem számítottam rá, életem egyik legszebb pillanata volt, hogy együtt élhettük meg a számunkra történelmi eredményt. Nem telik el úgy nap, hogy ne szólna a telefon, ismerősök, barátok és nem csak a helyiek, folyamatosan gratulálnak. Ezzel is tudatosul bennem, hogy
nemcsak a csángó közösségnek, hanem országos szinten is számos településnek mutattunk példát.
Hogyan fogadta a román közvélemény, a média, hogy egy olyan községben lett magyar polgármester Csángóföldön, ahol csaknem tízszer több román lakik?
Sokakat meglepett a hír. Az általam olvasott sajtó az RMDSZ sikereként írt erről.
Ön szerint miért történt, hogy a sokszoros román többségből sokan önre, egy magyarra szavaztak?
Azért szavaztak rám, mert fiatal vagyok, és több energiát fektetek az elképzeléseim létrehozásába, mint az idősebb jelöltek. Modernebb vízióval kezdtem el a kampányt, amit a külföldön végzett tanulmányaim alatt szereztem. Személyesen vettem fel a kapcsolatot minden lakossal és közösen beszélgettünk arról, milyen fejlesztések szükségesek a településen, és melyek azok, amelyekre hosszú évek óta igény van, de még nem érkezett rá válasz.
Az elmúlt években egyre inkább öntudatra ébredt a moldvai csángómagyar közösség. Ugyan egyesek szerint már évszázadok óta az utolsó órában vannak a távolba szakadt magyar testvéreink, most riportúton jártuk be e vidéket, hogy lássuk, miként élnek manapság.
Londonban végzett marketingesként, valószínűleg tárt karokkal várta volna egy multi. Mi volt az a momentum, ami után mégis azt mondta 2020-ban: „Rendben, akkor én hazamegyek!”
Már fiatal korom óta kiveszem a részem a közösségi életből és mindig is fontos volt számomra, hogy a munkámmal azt a közösséget támogassam, ahonnan származom, és ahol felnőttem. Szerintem a fejlődéshez elengedhetetlen, hogy visszatérjünk és támogassunk minden olyan kezdeményezést, amely az otthonunk körülményeinek a javítását szolgálja.
Ezzel a győzelmével hitet adhat a csángóknak, akik sok esetben keserves körülmények között élnek Moldvában. Ez is célja volt, amikor elindult a polgármester-választáson?
Természetesen a fő célkitűzéseim között szerepelt, hogy segítsek és példát mutassak a közösségnek, de fontos hangsúlyozni, hogy a csángók számos értékes embert tudhatnak magukénak, akik számomra is erőt adtak a megmérettetéshez.
Hitet adhat azoknak a külföldön élő csángó vagy éppen erdélyi fiataloknak is, akik kacérkodnak a gondolattal, hogy talán hazatérnek, de aztán mégsem… Őket mivel biztatja? Van mivel?
Egy ilyen győzelem valóban reményt adhat azoknak a külföldön élő fiataloknak, akik fontolgatják a hazatérést, de bizonytalanok. Az, hogy valaki elindul a polgármester-választáson és győz, azt mutatja, hogy igenis van lehetőség itthon is változást elérni és sikeresnek lenni.
Azt üzenném nekik, hogy érdemes hazatérni, mert szükség van a tehetségükre és a friss szemléletükre. Bárhol is jártak a világban, az ott szerzett tudás és tapasztalat itthon is értékes lehet.
Közösen egy jobb jövőt építhetünk, ahol mindenkinek van lehetősége boldogulni és fejlődni. Hazatérve ők is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a közösségeink erősebbek legyenek, és ez mindannyiunk számára reményt és lehetőséget jelent.
Igaz, hogy a községben, ahol polgármester lett, nincs rendes vezetékes ivóvízhálózat? Miben szenvednek még hiányt?
Ez egy nehéz téma. Nem teljes az úthálózat és borzasztó állapotban van ott is, ahol már megvan. Az iskolák felszereltsége múlt századi, jelenleg a szülők tartják fenn. Hiányzik a digitalizáció legalapvetőbb szintje is. Az önkormányzat digitalizációja is hiányos, nem tudunk online ügyet intézni, amely a nagyrészt külföldön élő, de ide kötődő csángók és románok számára az egyik legalapvetőbb elvárás az intézmény felé. Sajnos nagyon hosszú a lista.
Úgy tudom, a családjában mindenki csángóul beszél otthon. Milyen történeteket, meséket hallottak a csángóság múltjáról gyerekkorában?
Nagyapám 84 éves idén. Mindig mesélt nekünk arról, milyen volt a háború, milyen volt gyermekként nagy gazdaságban dolgozni, de nagyon sokszor mesélt a lakodalmakról, a guzsalyasokról, a búcsús történetekről. Hogy egy példát említsek, ami a mai napig megmaradt bennem, hogy nagymamám gyermekkorában, amíg az állatokra vigyázott, a tehetek kifésült szőréből labdát készítettek és azzal játszottak a mezőn a gyerekek.
Mikor lenne elégedett polgármesterként?
Ha teljesülnének a mandátumom alatt mindazok a tervek, amelyekről beszéltem, illetve a gyermekkoromban megálmodott településképem valóra válik.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és az RMDSZ is támogatta a kampányban, de kinek köszönheti a legtöbbet?
Elsősorban természetesen a családomnak és barátaimnak vagyok hálás, de szeretnék köszönetet mondani a bákói RMDSZ elnökének, Pogár Lászlónak, valamint Tánczos Barnának és Kelemen Hunornak, akik személyesen segítettek és vettek részt a kampányomban.
Sokat köszönhet neki is a magyar labdarúgó-válogatott.
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 111 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Futaba
2024. június 13. 20:29
Lesz még ünnep a világon...... Ja, és Erdély-ben is, lassan, de biztosan, - fájdalom, de ezt a változást (siker-nek nem nevezhetjük, pláne prejudikál - va) fiaink se fogják megérni, DE, Isten malmai, ugyebár...... Igen, egy fecske nem csinál nyarat. A mocskos, etc. Trianon - i "békediktátum" óta, csak 104 év telt el, s ez, a történelem -ben semmi ! Üzenet a károgóknak, (esetleg trollok - nak) Ha, Magyarország meg tudott maradni 1128 évig, (igen, milyen áron......) akkor mindenkinek el kell egy kicsit gondolkodnia - már akiknek, feltéve ha megy
Kiegészítés előző véleményemhez. Gajcsána község románul Găiceana. Gajcsána filiája ARINI plébániájának, Olyan területről beszélünk, ahol tilos a magyar misézés, Ferenc pápa emlékezetes Jászvásár, Csíksomlyó, Balázsfalva látogatása során annyit ért el, hogy - ha azóta nem változott - Jászvásárban (Iasi) a Szentmiklós templomban havi egy magyar mise engedélyezett. Tehát, a megválasztott polgármesternek gratulálunk, de nem mindegy, hogy ortodox románok, vagy a falu többségét alkotó elrománosodott csángók választották meg. Ezt olvasva: "meg lehet érinteni magyarként a román emberek szívét is, ha őszintén, "hetyke magyaros" arrogancia nélkül, tisztelettel viselkedünk". Egy hungarcfób belpesti, aki nem érti és ismeri a csángók helyzetét, azonnal magyar arroganciáról beszél, holott nem kaptak évszázadokon át magyar papokat, nem használhatják aoyanyelvügeket az egyházban, akkor miféle magyar arroganciáról írogatnak errefelé???
"Az, hogy valaki elindul a polgármester-választáson és győz, azt mutatja, hogy igenis van lehetőség itthon is változást elérni és sikeresnek lenni."
Persze van.
Csak kevés.
Egy fecske nem csinál nyarat.
Egy valaki lehet polgármester településenként.
Az összes többiek meg nem lehetnek.
Nem osztogattak, hanem fosztogattak... Amikor a fenti hírt olvassuk, ne írjunk olyan csacskaságokat, mint oberennsinnen. A Jászvásári Római Katolikus Püspökség honlapján Antonică Petru atya így ír: "Arini község a régi Tecuci megye északi, ma Bákó megye déli határán, a Berheci folyó jobb oldali mellékfolyójának, a Găiceana pataknak a forrásánál, Găiceana községközponttól 5 km-re északnyugatra található. ... Costache Sturza alispán külföldről 80 liude (családot) hoz be az ország más lakosait terhelő vám és adó alól mentességgel. Costache Sturza 1820-ban hozta őket a Kárpátokon túlról, és Găiceana nevű birtokán, az eredetileg Ungurinak nevezett faluban telepítette le őket. A falu nevét a Kárpátokon túlról hozott lakosokról kapta, az Osztrák-Magyar Monarchia által katolizált és magyarosított románokról, ahol éltek."
A falu többségében román római katolikus lehet, ahogy a megválasztott magyar leány is. A magyar származású atya erőszakos katolizálásról és magyarosításról ír. ...