Tájkép csata után: ki nyerte meg végül az iráni–amerikai háborút?

Az Euronews elemzése szerint továbbra is sok a bizonytalanság az Egyesült Államok és Irán között létrejött keretmegállapodás körül. Donald Trump amerikai elnök és Maszúd Pezeskján iráni államfő már aláírta a dokumentumot, a felek pedig hatvannapos tárgyalási időszakba lépnek, amelynek végén egy átfogó nukleáris megállapodás körvonalazódhat.

Az egyezmény legfontosabb közvetlen eredménye, hogy újra megnyílik a Hormuzi-szoros, az Egyesült Államok pedig feloldja az iráni kikötők elleni blokádot. Ez várhatóan mérsékelheti az energiaárakat és enyhítheti a világgazdaságot sújtó ellátási problémákat.

Teherán került nyeregbe?

Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) elemzői szerint ugyanakkor a kiszivárgott dokumentumok alapján Irán stratégiai értelemben erősebb pozícióból kerülhet ki a konfliktusból, mint azt a megállapodás nyilvános kommunikációja sugallja.

Az Euronews idézi az ISW értékelését, amely szerint a gazdasági könnyítések lehetővé tehetik Teherán számára, hogy

• idővel újjáépítse rakéta-, drón- és nukleáris programjait, valamint 
• regionális szövetségi rendszerét.

Irán állami médiája győzelemként tálalja a megállapodást. A Press TV szerint az aláírt memorandum

Újra szabadon értékesíthetik az iráni olajat

A megállapodás nyomán Washington ideiglenesen felfüggeszti az iráni olajexporttal kapcsolatos szankciókat. Ez lehetővé teszi, hogy Teherán ismét a világpiacon értékesítse nyersolaját.

Irán tavaly mintegy 45 milliárd dollár bevételre tett szert olajeladásokból, azonban a szankciók miatt szinte kizárólag Kínának tudott értékesíteni, ráadásul árnyékflottákon keresztül. A korlátozások enyhítésével új piacok nyílhatnak meg az ország előtt.

A kiszivárgott szövegek szerint emellett egy 300 milliárd dolláros újjáépítési alap létrehozása is szerepel a tervek között. Ennek finanszírozása azonban továbbra sem tisztázott.

A rakéták és a proxyhálózat egyelőre érintetlen

Az Euronews rámutat: a következő tárgyalások során

• nem szerepel napirenden Irán rakétaprogramja,
• ahogy a Hezbollah,
• a húszik,
• a Hamász vagy
• az iraki síita milíciák támogatása sem.

A hét héten át tartó amerikai–izraeli hadműveletek ugyan jelentős károkat okoztak az iráni katonai infrastruktúrában, de annak mértéke továbbra sem ismert. Az elemzők szerint Teherán regionális befolyása sem tört meg.

Izraelben katasztrófának tartják az egyezséget

Az egyezmény Izraelben komoly bírálatokat váltott ki. Az izraeli politikai élet több szereplője szerint az ország kiszorult a tárgyalásokból, miközben Donald Trump és Benjámin Netanjahu viszonya is látványosan megromlott.

Trump a G7-csúcson kijelentette, hogy az izraeli miniszterelnöknek

A később esedékes izraeli választások előtt Netanjahu számára különösen kényes helyzetet teremt, hogy Washington a Hezbollah elleni hadműveletek visszafogását várja el.

A végső megállapodás döntheti el, ki nyert

Az Euronews szerint a legfontosabb kérdés az lesz, képes lesz-e Donald Trump szigorúbb feltételeket kiharcolni, mint amilyeneket a 2015-ös atomalku tartalmazott.

Egyelőre azonban az látszik, hogy a háború, az energiaválság és a több ezer halálos áldozat után a két fél lényegében visszatért a kiindulóponthoz – miközben Irán már most magáénak tudhat számos gazdasági és stratégiai engedményt.

***

Fotó: MAHMOUD ZAYYAT / AFP