Aggasztó képet festett az izraeli keresztények helyzetéről a jeruzsálemi pátriárka

A keresztényeket érő támadásokról, a Szentföld helyzetéről és a gázai háború következményeiről beszélt a Der Spiegelnek adott interjújában Pierbattista Pizzaballa jeruzsálemi pátriárka. Szavai különösen annak fényében kaptak nagy visszhangot, hogy április végén Jeruzsálem óvárosában egy francia apácát ért brutális támadás. A nő egyedül sétált a Sion-hegy közelében, amikor egy férfi hátulról fellökte, majd a földön fekve megrugdosta. Az eset nemzetközi felháborodást váltott ki, és a pátriárka szerint jól illeszkedik abba a jelenségbe, amelynek során az izraeli keresztény közösség tagjai egyre gyakrabban tapasztalnak ellenséges megnyilvánulásokat.

Az egyházi vezető elmondta, hogy az ügyben ugyan bírósági eljárás indult, de azt júliusra halasztották. Hozzátette, a rendőrség nyilvánosságra hozta a támadásról készült videófelvételt, ami szerinte szokatlan lépés volt. Úgy véli, a hatóságok felismerték, mennyire súlyos incidensről van szó, és azt is, hogy a történtek akár még tragikusabb következményekkel járhattak volna. Ennek ellenére nem biztos abban, hogy a keresztények mindennapjaiban valódi változást hoz majd az eset.

Az izraeli keresztények egyre több zaklatásról számolnak be

Pizzaballa szerint Jeruzsálem bizonyos részein kifejezetten nehéz helyzetben vannak a keresztények. Külön kiemelte az óváros zsidó negyedét és a Sion-hegy térségét, ahol rendszeresen előfordulnak verbális vagy fizikai inzultusok. A Der Spiegel felidézte, hogy húsvét idején Nikodemus Schnabel bencés apáttal tett séta során több járókelő is leköpte a keresztény egyházi vezetőt. A pátriárka szerint ezek a jelenségek nem új keletűek, de az utóbbi időben gyakoribbá váltak.

– fogalmazott. Elmondása szerint nem lehet pontosan meghatározni, hogy az agresszív viselkedést tanúsító emberek honnan érkeznek, ugyanakkor úgy látja, hogy az óvárosban élő telepes közösségek jelenléte jelentősen megnőtt az elmúlt években. A keresztény vezető szerint a probléma nem kizárólag Jeruzsálemet érinti. Tavaly nyáron keresztény egyházi vezetők rendkívüli találkozót tartottak Taybehben, amelyet a Szentföld utolsó, többségében keresztények lakta településeként említett. A találkozóra azt követően került sor, hogy radikális zsidó telepesek egyre súlyosabb támadásokat hajtottak végre a helyi lakosok ellen, és egy templom felgyújtásával is próbálkoztak.

A helyzetet tovább nehezítik az izraeli hadsereg ellenőrzőpontjai, amelyek korlátozzák a mozgást. Hozzátette, hogy ezek a jelenségek nem egyedülállók, hanem a Ciszjordániában tapasztalható folyamatok részét képezik.

Az izraeli kormánnyal is összetett a kapcsolat

Az interjúban szóba került az is, hogy az izraeli kormány rendszeresen hangsúlyozza a keresztény közösségekkel ápolt jó kapcsolatát. A pátriárka erre reagálva rámutatott, hogy a keresztény világ nem egységes. Szerinte az izraeli vezetés különösen jó kapcsolatokat ápol az evangelikál keresztény közösségekkel, elsősorban az Egyesült Államokban, míg a hagyományos keresztény felekezetekkel összetettebb a viszony.

A közelmúlt eseményei után az izraeli külügyminisztérium külön megbízottat nevezett ki a keresztény közösségekkel kapcsolatos ügyek koordinálására. A pátriárka szerint egyelőre nem világos, pontosan milyen hatáskörrel rendelkezik majd az új tisztségviselő, ugyanakkor pozitív fejleménynek nevezte, hogy végre van egy kijelölt kapcsolattartó. A pátriárka szerint a gázai háború és a térségben zajló események jelentős hatással vannak arra is, hogyan tekintenek Izraelre a keresztény közösségek világszerte. Arra a kérdésre, miként érzékeli a keresztény világ hangulatát Izraellel kapcsolatban, egyértelmű választ adott.

– mondta. Úgy véli, a keresztények ugyanúgy követik a térségből érkező híreket, felvételeket és fényképeket, mint a világ többi része. Emellett figyelemmel kísérik egyes izraeli politikusok nyilatkozatait is, amelyek sok helyen vitákat és feszültségeket váltanak ki a helyi közösségekben. A pátriárka szerint számos hívő fordul hozzájuk útmutatásért, hogyan viszonyuljanak a kialakult helyzethez, ám előfordul, hogy erre ő maga sem talál könnyű választ.

A gázai helyzetről szólva elmondta, hogy legutóbb decemberben járt a térség katolikus közösségénél. Tapasztalatai szerint továbbra is rendkívül nehéz körülmények között élnek az emberek. Bár az élelmiszer-ellátás valamelyest javult, továbbra is súlyos hiány van gyógyszerekből, és az oktatási rendszer működése is akadozik. Hozzátette, hogy az újjáépítés még nem kezdődött meg, noha sokan szeretnének új életet kezdeni.

Alapvetően minden csak rosszabb lett

A Der Spiegel arra is rákérdezett, miként látja a keresztények helyzetének alakulását azóta, hogy 36 évvel ezelőtt Izraelbe érkezett. Pizzaballa válasza rendkívül borúlátó volt.

– fogalmazott. A pátriárka a 2023. október 7-e óta tartó időszakot úgy jellemezte, hogy az „drámai, tragikus, fájdalmas”, emellett pedig rendkívül kimerítő és frusztráló. Ennek ellenére nem mondott le teljesen a reményről. Szerinte azonban fontos különbséget tenni a remény és a megoldás között.

– mondta. Úgy látja, rövid távon sem politikai, sem vallási intézményektől nem várható olyan áttörés, amely rendezné a konfliktust. Ugyanakkor reményt ad számára, hogy helyi szinten továbbra is sokan dolgoznak a békéért. Példaként említette azt a közelmúltbeli tel-avivi békekonferenciát, ahol több ezer ember gyűlt össze azért, hogy valamilyen módon hozzájáruljon a feszültségek csökkentéséhez.

Nyitókép: JOHN WESSELS / AFP