Baljós előjelek: mélypontra süllyedt Washington és az európai hatalmak viszonya

„Az Egyesült Államoknak nincsenek állandó barátai vagy ellenségei, csak érdekei.” Egyre többet idézik Henry Kissingernek, a 20. század talán legmeghatározóbb külpolitikai gondolkodójának ezt a híres mondatát, mely gondolatot a régi Angliától örökölte meg az USA. 

Az orosz–ukrán háború, Grönland ügye, a vámháború, majd az Irán elleni katonai agresszió mind ezt demonstrálta. A második világháború után védelmi szempontból kialakult egy olyan függőségi viszony, amely mind a két félnek hasznos volt, de az évtizedek múlásával különböző okokból terhessé vált az Egyesült Államok és Európa számára is. A hidegháború befejezése óta Európa egyre inkább az USA-val szemben határozza meg magát, ám a védelmi függőség fennáll. 

és ha nem változtat, akkor néhány évtizeden belül felismerhetetlenné válik. 

Ezt fogalmazta meg a Trump-kormányzat a 2025 decemberében publikált nemzetbiztonsági stratégiában, s erről beszélt Marco Rubio külügyminiszter idén a müncheni biztonsági konferencián. „Nekünk, amerikaiaknak nincs érdekünk abban, hogy udvarias és fegyelmezett gondnokai legyünk a Nyugat irányított hanyatlásának. Nem elszakadást keresünk, hanem egy régi barátság újjáélesztését és az emberi történelem legnagyobb civilizációjának megújítását” – fogalmazott. Bár a beszédet nagy taps fogadta, a barátság újjáélesztése helyett egyelőre csak a viszályok szaporodnak.