Hoppá: Németországban már üzemanyaghiányra készülnek
A drágulás után újabb problémák jöhetnek Európában.

A 8 milliárd eurós klímacsomag senkinek sem nyerte el a tetszését: a gazdasági szakemberek szerint túl költséges, a környezetvédők szerint nem elég zöld.

Nem sokkal az iráni háború kitörése után a német kormány új klímacsomagot fogadott el. A csomag célja, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett a fosszilis energiahordozók importját is mérsékeljék. A közel-keleti konfliktus miatt megemelkedő energiaárak különösen érzékenyen érintették a már egyébként is versenyképességi problémákkal küzdő német gazdaságot. Az új klímavédelmi programot több kritika is érte, többek között a német kereskedelmi és iparkamara (DIHK) részéről, amely azt kifogásolja, hogy a kezdeményezés további költségeket ró a gazdaságra.
Ezt is ajánljuk a témában
A drágulás után újabb problémák jöhetnek Európában.

A megújulóenergia-iparági szervezetek és a környezetvédők szerint viszont messze nem elegendőek a kormányzat konkrét célkitűzései.
A program összesen 67 intézkedést tartalmaz, amelyek 2027–2030 közötti megvalósítására 8 milliárd eurós keret különítettek el a német költségvetésből. A kormány arra számít, hogy az új programnak köszönhetően 2030-ra további 27,1 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás kerülhető el, amivel 65 százalékkal csökkentenék a kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Ugyanakkor a 2045-re kitűzött klímasemlegességi cél továbbra is bizonytalan, mivel Németország jelenlegi kibocsátása 48 százalékkal alacsonyabb az 1990-es szinthez képest, így a hátralévő időszakban jelentős további csökkentésre van szükség. Ráadásul a jelenlegi eredményt is jelentős versenyképességi visszaeséssel sikerült csak elérni.

A csomag fő célja a klímasemlegesség mellett az energiafelhasználás rövidtávú csökkentése. A németek várakozásai szerint 2030-ra a földgázfogyasztás közel 7 milliárd köbméterrel, a benzinfelhasználás pedig 4 milliárd literrel mérséklődhet, amitől jelentős pénzügyi megtakarítást is remélnek.
A fosszilis energiahordozók elhagyása mellett kiemelt szerepet kap a szárazföldi szélerőművek kapacitásának bővítése, amitől szintén az importfüggőség csökkentését várják.
A program fogadtatása egyelőre vegyes, csak abban van egyetértés, hogy senkinek sem nyerte el a tetszését. A gazdasági szereplők túl költségesnek tartják, a környezetvédők szerint viszont nem elég ambiciózus.
A független szakértők is úgy vélik, hogy az intézkedések valószínűleg nem elegendők a kitűzött klímacélok eléréséhez, és a kormány túlbecsüli a várható hatásokat.
Nyyitókép: Odd ANDERSEN / AFP
