Az EU vezetői szinte már vallásos hitként tekintenek Ukrajna EU-csatlakozására.
Míg Brüsszelben és Strasbourgban az európai polgárok mindennapi gondjaival – inflációval, energiaárakkal, mezőgazdasági válsággal, migrációs nyomással – alig foglalkoznak, az EU legmagasabb rangú vezetői egyöntetű kórusban magasztalják Ukrajnát. A Mandiner összeállítása a legjellegzetesebb, legmagasztalóbb kijelentésekből.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az ukrajnai háború kezdete óta rendszeresen a legérzelmesebb formulákkal illeti Kijevet. Már 2022-ben, az Euronewsnak adott interjúban így fogalmazott
„Ukrajna hozzánk tartoik, egy közülünk, és szeretnénk őket az Unióban.”
Ugyanezt a gondolatot ismételgette később is. 2024. augusztus 24-én, kijelentette: „Európa mindig Ukrajna mellett áll, mert Ukrajna Európa. A ti szabadságotok a mi szabadságunk. A ti biztonságotok a mi biztonságunk.”
A 2023-as évértékelő beszédében a „történelem hívó szavát” emlegette:
A történelem most arra hív minket, hogy befejezzük az Uniónkat. Ukrajna jövője az Uniónkban van.”
2025 májusában az Európai Parlamentben tartott beszédében egyenesen a békét tette függővé a tagságtól „Ukrajna csatlakozása az Uniónkhoz a legnagyobb garancia az igazságos és tartós békére.” Majd azzal folytatta: „Hozzuk be az Uniónkba Ukrajnát, járjuk vele együtt a béke útját”.
Azt is többször kilátásba helyezte, hogy Ukrajna akár 2030 előtt teljes jogú taggá válhat, sőt a legújabb tervek szerint Ukrajnát mát jövőre felvenné az Európai Unióba.
Az Európai Tanács elnöke, António Costa 2025 szeptemberében Zelenszkijjel folytatott találkozója után még egyértelműbben fogalmazott:
Világos, hogy Ukrajna teljes uniós tagsága nemcsak a legjobb biztonsági garancia, hanem a legmegfelelőbb út a jólét és az ukrán nép jobb jövője felé is.”
Costa szerint „Ukrajna teljes jogú tagja lesz az Európai Uniónak”, mert Brüsszel „megtartja az ígéretét”.
Az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola már 2022-ben „hősöknek” nevezte az ukránokat, akik „a szabadságért, a demokráciáért és a jogállamiságért” harcolnak.
2023-ban egyenesen azt mondta:
Semmi sem tabutéma, ha Ukrajna uniós tagságáról van szó”.
2025-ben Kijevben pedig megerősítette: az EU-tagság „biztonsági garancia”.
Charles Michel, az Európai Tanács előző elnöke pedig így fogalmazott: „Ukrajna az európai családhoz tartozik.
Az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber különösen aktív Ukajna EU-csatlakozásának ügyében. Már 2022. március 1-jén, az Európai Parlamentben tartott beszédében egyenesen kijelentette Ukrajnát szívesen látná az EU-ban. „Igen, az Európai Unióhoz tartoztok. A barátaink vagytok!” – fogalmazott.
Egy későbbi véleménycikkében még erőteljesebben fogalmazott:
Ukrajna Európáért harcol, megérdemli, hogy az európai család része legyen. És világossá kell tennünk, hogy Ukrajna szilárdan az európai családunkhoz tartozik – nem másodosztályú tagként, hanem egy közülünk. Együtt.”
A háború harmadik évfordulóján egyszerűen, de annál erőteljesebben posztolta: „Ukrajna Európa!”
Weber szerint az ukránok „a mi értékeinkért, a mi európai életmódunkért” harcolnak, és a csatlakozás nem teher, hanem Európa történelmi és biztonsági küldetése.
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas (korábbi észt miniszterelnök) az egyik legelszántabb ukrajnai pártfogó a brüsszeli elitben.
Egy 2024-ben tartott beszédében azt mondta:
Európának szüksége van arra, hogy Ukrajna csatlakozzon az EU-hoz és a NATO-hoz.”
2025 februárjában közösségi oldalán így fogalmazott: „Ukrajna Európa! Ukrajna mellett állunk. Tovább növeljük a támogatásunkat, hogy tovább harcolhassanak az agresszor ellen.”
2025 júniusában az Európai Parlamentben tartott beszédében egyértelműen kijelentette:
Ukrajna Európa első védelmi vonala.”
2025 novemberében, az uniós bővítési csomag bemutatásakor pedig egyenesen a tagságot tette meg biztonsági garanciává: „Ukrajna számára az EU-tagság jelentős biztonsági garancia”.
Ezek a kijelentések nem pusztán szolidaritásról szólnak. Egyértelmű hierarchiát állítanak fel: Ukrajna tagsága „a legnagyobb garancia a békére”, „a legerősebb biztonsági garancia”, „a történelem hívó szava”, sőt az egész kontinens stratégiai záloga.
Miközben a brüsszeli vezetők Magyarországot és Lengyelországot évekig büntették a „jogállamiság” miatt, Ukrajnát – a háború, a korrupciós botrányok és a nem teljesített reformok ellenére – gyorsított sávban kezelik.
A több százmilliárd eurós támogatás, a közös adósság, a mezőgazdasági piacok megnyitása mind alárendelődik ennek az egy célnak. A brüsszeli politikusok retorikája már rég túllépte a szolidaritás kereteit, és egyfajta politikai vallássá vált Brüsszelben – Weberrel az élen.
A kérdés csak az: amíg a brüsszeli elit Ukrajnát imádja, ki képviseli az európai adófizetők, gazdák, családok és nemzetek érdekeit?
Nyitókép forrása: Simon Wohlfahrt / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
„A háború hamarosan véget ér, de egy nagyon-nagyon veszélyes fázisba lépünk, ahol sokan megpróbálnak majd pénzt szerezni” – mondta Philip Pilkington brit közgazdász a Mandinernek adott interjúban.
***
Bár a drogos bulibotrány nagyon zavaros, az biztos: Magyar Péter zsarolható – mutatott rá az elemző.
Az ok persze Ukrajna támogatásának hiánya.
„Ebben biztosak lehetnek Brüsszelben és Kijevben is” – mondta a miniszterelnök.
Irina Heraszcsenko ukrán képviselő azt követeli, hogy Ukrajna törvényi szinten tiltsa be az orosz olaj szállítását a Barátság vezetéken keresztül, hogy Magyarországot végleg levágják az orosz energiáról.
A kommunikációs csatornák Trump általi megnyitása azért volt létfontosságú, mert a háborút a katonai síkról áthelyezte a politikai síkra – vagyis egy olyan terepre, ahol alkuk születnek. Bendarzsevszkij Anton írása.
„Orbán akadályozza mindenki munkáját, blokkolja a közös döntéseket, lenullázza a kollektív eredményt. Takarodjon innen!” – fogalmazott a háborúpárti ukrán szakértő.
A Kyiv Post arról írt, hogy a támadás célja azt volt, hogy még nagyobb politikai nyomást gyakorolhasson a magyar kormányra.
Gombamód szaporodnak az atomerőművek, tarol a Roszatom.
Akár nyomozást is elrendelhetnek.
