Nógrádi Brüsszel hajmeresztő tervéről: Kaja Kallasnak fogalma sincs a külpolitikáról (VIDEÓ)

A biztonságpolitikai szakértő szerint Kijev Brüsszel támogatásával egyértelműen befolyásolni akarja a magyar választásokat.

Nem nyugszanak, míg Ukrajnának nem adják az orosz milliárdokat.

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas a Bloombergnek nyilatkozva élesen bírálta az Egyesült Államok béketárgyalási megközelítését. Szerinte az a stratégia, amely elsősorban Ukrajnára helyezi a nyomást, az elmúlt egy évben nem hozott érdemi eredményt – a hangsúlyt inkább Oroszországra kellene áthelyezni – írja a VG.
Kallas a Kijev, Budapest és Pozsony között kialakult vitára is kitért. Magyarország és Szlovákia blokkolja az Oroszország elleni újabb uniós szankciós csomagot, valamint egy 90 milliárd eurós ukrajnai hitel folyósítását.

Az uniós főképviselő jelezte: Brüsszel továbbra is tárgyal a két tagállammal a blokkolás feloldásáról, de részleteket nem közölt.
Alternatív megoldásként Kallas ismét felvetette a befagyasztott orosz jegybanki eszközökkel fedezett hitel lehetőségét. Ugyanakkor elismerte: december óta nem történt előrelépés az ügyben.
Ezt is ajánljuk a témában

A biztonságpolitikai szakértő szerint Kijev Brüsszel támogatásával egyértelműen befolyásolni akarja a magyar választásokat.

A háború kitörése után az EU és a G7-országok zárolták az orosz devizatartalékok közel felét. Az EU területén mintegy 210 milliárd euró értékű befagyasztott orosz állami vagyon található, ebből körülbelül 180 milliárd eurót a brüsszeli székhelyű Euroclear kezel, amely nemzetközi értékpapír-elszámoló és pénzügyi szolgáltatóként globális pénzügyi tranzakciók lebonyolításában játszik kulcsszerepet.
Az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint a zárolt orosz eszközöket használták volna fel az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel fedezetére. A terv azonban ellenállásba ütközött: a belga kormány, az Európai Központi Bank és a Euroclear vezetése is jogi és pénzügyi stabilitási kockázatokra hivatkozva ellenezte az elkobzást.
Belgium attól tartott, hogy egy esetleges nemzetközi jogi eljárás esetén egyedül kellene viselnie a kártérítési következményeket. Az EKB szerint az eszközök felhasználása alááshatná az euró globális hitelességét és az európai pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat. Megfelelő garanciák hiányában Belgium végül elutasította a javaslatot, az ügy pedig lekerült a napirendről.
A befagyasztott vagyon helyett az EU decemberben 90 milliárd eurós közös hitelfelvétel mellett döntött, amelyből Magyarország, Szlovákia és Csehország kimaradhatott. Moszkva korábban „rablásnak” minősítette az orosz vagyon felhasználásának tervét, és megtorlást helyezett kilátásba.
A vita így egyszerre szól az Ukrajna finanszírozásáról, az orosz állami eszközök sorsáról és arról, mennyire képes az EU egységesen fellépni Oroszországgal szemben.
Nyitókép: JOHN THYS / AFP