Óriási bajban van Németország – és ez hamarosan Magyarországot is érinteni fogja

„Hülyék a német diákok?” – ezzel a provokatív kérdéssel élt a Der Spiegel német hírmagazin az ezredfordulón, amikor a nemzetek első alkalommal találkoztak a PISA-tesztek eredményével.

A PISA programot a kilencvenes évek végén hívta életre a legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amelynek Magyarország 1996 óta tagja. A PISA felméréssorozata három területen (matematikai műveltség, természettudományi műveltség és szövegértés) vizsgálja a 15 éves tanulók képességét. A felmérés háromévenként zajlik, célja elsősorban a mindennapi életben használható tudás vizsgálata. A nagyjából nyolcvan országban egységesen lefolytatott tesztek nyomán pedig néhány szempont és irányelv szerint összevethetővé vált a nemzetek teljesítménye az oktatásügy terén. A PISA-tesztek bár a fejlett világ bevett oktatásügyi eszközei lettek, vitára adnak okot egyes országokban, így Magyarországon is.

Ahogy a németországi eredmények is nagy vitákat keltettek Európa gazdasági, ipari, tudományos – és hagyományos szellemi – nagyhatalmában már a kezdetektől. Bár az első PISA-felmérés átlag alatti eredményeket hozott Németországban, a következő években változtatni tudtak rajtuk. Mind a matematika, mind a természettudományok, mind a szövegértés terén folyamatosan javultak a kapott eredmények 2012-ig – hogy aztán 2015-től gyors és fokozódó zuhanásba váltsanak át.

A Statista német statisztikai cég tavaly nyáron kénytelen volt megállapítani: a német diákok teljesítménye ezeken a területeken látványosan visszaesett. A matek és a természettudományok már 2012-től, a szövegértés 2015 után kezdett romlani a német tanulók körében.

A 2022-es teszten a matematikából elért 475 pontos átlag épphogy az OECD-országok átlaga fölött van. Hasonló az eredmény a szövegértés terén. Európa „motorja”, ahogy Németországot hagyományosan nevezték, lecsúszott az átlaghoz – és ki tudja, mit hoz a jövő.

Ami bizonyos: a 2022-es PISA-felmérés az egész fejlett világban drámai eredményeket hozott. A fejlett világban az ezredforduló utáni első évtizedben állandó vagy kissé javuló eredményt láthattunk a három kutatott területen, az új nemzedék tudása viszont rohamosan romlik. Az élvonalban ma már Kelet-Ázsia tarol: Szingapúr, Makaó, Tajvan, Hongkong, Japán és Dél-Korea áll az élen.