Az Egyesült Államok területi étvágya: történelmi példák és tanulságok a grönlandi ügyben

A területi expanzió sosem állt távol az Egyesült Államoktól, ha a saját érdekeiről volt szó.

A „mély aggodalom” itt már nem segít az európai politikusokon.

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter határozottan megerősítette Donald Trump elnök álláspontját az európai szövetségesek felé: az Egyesült Államok nem hátrál ki a Grönland megszerzésének kérdéséből, mert Európa szerinte túl gyenge ahhoz, hogy önállóan garantálja saját biztonságát. Az NBC News „Meet the Press” című műsorában adott interjúban Bessent lényegében annyival elintézte az Európai Unió fenyegetéseit, miszerint felfüggeszthetik a tavaly az Egyesült Államok és az EU között létrejött vámmegállapodást.
A pénzügyminiszter kiemelte:

az amerikai elnök tudatosan alkalmaz stratégiai nyomásgyakorlást céljai elérése érdekében.
„Először is, ez a kereskedelmi megállapodás még nem véglegesített forma, egy rendkívüli helyzetre adott válaszintézkedésről van szó, ami jelentősen eltérhet egy hagyományos kereskedelmi egyezménytől” – fogalmazott Bessent. Hozzátette, hogy Trump az elnök rendkívüli jogköreit veti be erre a célra.
Trump szombaton jelentette be, hogy február 1-jétől 10 százalékos plusz vámot vet ki nyolc európai ország (Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország, Németország, Franciaország, Hollandia és Nagy-Britannia) áruira, amely júniusban 25 százalékra emelkedik, amennyiben nem születik megállapodás Grönlandról.
Emmanuel Macron francia elnök „elfogadhatatlannak” minősítette a fenyegetést, és jelezte: kezdeményezni fogja az EU legerősebb válaszintézkedéseit.
Arra a kérdésre, hogy mindez csupán tárgyalási taktika-e, Bessent egyértelművé tette: az elnök nem fog visszakozni. „Az európaiak gyengeséget sugároznak, az Egyesült Államok erőt mutat” – jelentette ki. „Az elnök meggyőződése, hogy a valódi biztonság nem képzelhető el Grönland amerikai ellenőrzése nélkül.” Bár több európai vezető szerint az amerikai Grönland-átvétel a több mint 75 éves NATO végét jelentené, Bessent ezt „hamis dilemmának” nevezte. Véleménye szerint „az európai vezetők végül belátják, és elfogadják, hogy az Egyesült Államok biztonsági védőernyője alatt kell maradniuk.”
A pénzügyminiszter szavai megerősítették azt, ami eddig is „sejthető” volt: Trump Grönland ügyét hosszú távú, stratégiai nemzetbiztonsági kérdésként kezeli, nem pedig egyszerű diplomáciai alkudozásként.
Nyitókép forrása: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP
Ezt is ajánljuk a témában

A területi expanzió sosem állt távol az Egyesült Államoktól, ha a saját érdekeiről volt szó.

***