Folytatódik Zelenszkij hitegetése: most Cipruson a sor, hogy megvalósítsa, amit Dániának nem sikerült

2026. január elsején Ciprus vette át Dániától az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztjét. Koppenhágához hasonlóan Nicosia is fontos célként fogalmazta meg Ukrajna mihamarabbi uniós csatlakozását és katonai támogatását.

Igaz, az idei első félév soros elnöke elődjénél sokkal visszafogottabban fogalmazott a kérdésben, de a ciprusi elnökség is bőven tartogat kihívásokat a továbbra is egységessége és függetlensége visszaszerzéséért küzdő unió életében. Ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy a tavalyi dán elnökség jelmondata után, miszerint „Erősebb Európát egy változó világban”, Ciprus a következő mottót fogalmazta meg: „Autonóm, a világ felé nyitott Uniót”.

Ezt ígérték a dán elnökség kezdetén

Tavaly júliusban a Mandiner is részletesen bemutatta a dán elnökség féléves programját, amelyben már akkor szembetűnő volt, hogy összesen negyvenegyszer szerepelt az Ukrajna szó.

„Ukrajna békéért és szabadságért folytatott küzdelmének támogatása a dán elnökség egyik prioritása lesz. Az EU-nak politikai, gazdasági, szociális és katonai támogatást kell nyújtania Ukrajna számára, beleértve az ukrán védelmi ipar kiépítésének támogatását és az együttműködés megerősítését az ukrán védelmi iparral.” – írták a programtervben, de Ukrajna uniós csatlakozásához is nagy reményeket fűztek. A háborúban álló országot külön ki is emelték a tagjelöltek közül, amiért sokat tettek azért, hogy csatlakozhassanak az EU-hoz. A dán elnökség pedig ígéretet tett, hogy értékelni fogja ezt a jelentős fejlődést.

Mindezek alapján már az elején biztosak lehettünk abban, hogy Dánia minden létező hatáskörét ki fogja használni elnökként Ukrajna támogatására, az uniós állampolgárok rovására.

Marie Bjerre, Dánia európai ügyekért felelős minisztere már az első napokban arról beszélt, hogy Magyarország ellenállását politikai és gyakorlati eszközökkel próbálják majd megtörni.

 nyilatkozta pár nappal később Mette Frederiksen dán miniszterelnök, és a dán elnökség alatt kezdtek el nyíltan arról tárgyalni a háborúpárti politikusok, hogy hogyan lehetne megkerülni vagy elvenni Magyarország vétójogát.

Végül hiába ígért fűt-fát Ukrajnának, Dánia nem tudta kijárni azokat a szélsőséges intézkedéseket Ukrajna számára, amelyeket szeretett volna, köszönhetően a magyar szembenállásnak, de saját hatáskörükön belül így is gondoskodtak róla, hogy az európai adófizetők pénzéből minél több landoljon Zelenszkij közvetlen környezete zsebében (hiszen emlékezetes, hogy a dán elnökség idején robbant ki az ukrán vezetés legfelsőbb köreiben egy lehallgatásos korrupciós botrány, amely nem akadályozta meg az uniót abban, hogy tovább pénzelje a korrupt ukrán vezetést).

Fél év dán elnökség eredménye

Az elmúlt félévben az EU az Ukrajnával kötött társulási megállapodás keretében elfogadta a vámok csökkentésére és fokozatos eltörlésére vonatkozó álláspontot, valamint a mobilhálózati roaming-szolgáltatások terén a belső piaci bánásmód kölcsönös biztosítását – olvasható a dán elnökség eredményeit felsorakoztató dokumentumban.  A szerzők szerint „ezek a lépések tovább erősítik az EU és Ukrajna gazdasági integrációját, elősegítve a kereskedelmi kapcsolatok és a mobilkommunikációs szolgáltatások harmonizációját”.

Dánia kitartóan igyekezett teljesíteni Ukrajna háborús támogatására és Oroszország további szankcionálására vonatkozó ígéreteit.

A szankciók terén az EU a már meglévő, Oroszországgal szembeni korlátozásokat tovább hosszabbította, és elfogadta a 18. és 19. szankciós csomagokat is. Emellett új eljárást vezettek be az egyéni szankciók gördülékeny elfogadására, amely „lehetővé teszi a gyors reagálást Oroszország Ukrajna elleni agressziójára” - írják. 

Végezetül, a dán elnökség alatt az EU a „Ukraine Facility” keretében folyósítandó támogatások kapcsán több végrehajtási határozatot is hozott. Úgy ítélte meg, hogy Ukrajna eleget tett a negyedik, ötödik és hatodik részlet kifizetéséhez fűződő feltételeknek, és Kijev meg is kapta ezeket a pénzeket.

„Ezek a pénzügyi lépések stabil és kiszámítható támogatást biztosítanak Ukrajnának a háborús helyzet és a gazdasági újjáépítés során, erősítve a politikai és gazdasági együttműködést az EU és Ukrajna között” – érvelnek a dokumentumban.

Megszegett ígéretek

Év vége közeledtével egyre kilátástalanabbá vált, hogy Dánia teljesíteni tudja az Ukrajna gyorsított eljárásban való csatlakozására vonatkozó ígéreteit. Az elsőszámú brüsszeli közellenség pedig ezúttal is Magyarország lett, amely egyedüliként blokkolta az ukrán csatlakozási folyamat megkezdését. Novemberben a Politico is arról számolt be: egyre nagyobb a feszültség, amiért Orbán Viktor „az orosz energiára vonatkozó szigorúbb szankciók, valamint az Ukrán uniós csatlakozás és a 140 milliárdos uniós hadikölcsön megtorpedózásával fenyeget”.

A július elején még magabiztos, „Magyarország semlegesítéséről” álmodozó Marie Bjerre dán uniós miniszter csalódottan ismerte be: 

, és megjegyezte: „Nagyon sajnálom, hogy a megoldási kísérleteinket elutasították”. Külön kiemelte, hogy ez Magyarország vétója miatt nem tudott megvalósulni. 

Ciprus váltja Dániát

A június 30-ig hivatalban lévő ciprusi elnökség úgy fogalmazta meg céljait a következő hat hónapra:

„A kihívások intenzitása, sokrétűsége és összetettsége újdonságként hat, amely új intézkedéseket követel az Uniótól. Az európai integráció fejlődésében a következő szükséges lépés az autonómia megteremtése. Egy megosztottság nélküli, autonóm Európáé” – írják.

Amellett, hogy a ciprusi soros elnökség is „változatlanul elkötelezett Ukrajna felé diplomáciai, politikai, gazdasági, humanitárius, katonai és energetikai szempontból”, és a bővítést szorgalmazza, a következő fél év fontos kérdései közé sorolják a 2028-2034-es költségvetés megtárgyalását (év végére már teljes megállapodást várnak), valamint nyáron lép életbe a migrációs paktum, amelynek betartatása még részben Nicosia feladata lesz.

Christina Rafti nagykövet, Ciprus állandó képviselője az EU-ban a Ciprusi Elnökség kezdete előtt a következőképp nyilatkozott a bővítés kapcsán: „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy további előrelépést érjünk el Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán ügyében” – nyilatkozta. Hangsúlyozta, Ukrajna a ciprusi elnökség alatt is „prioritást élvez”. Hozzátette, minden szükséges előkészületet megtesznek annak érdekében, hogy azonnal intézkedni lehessen, ha adottak a feltételek. Ezzel kapcsolatban elmondta, Nicosia szoros egyeztetéseket fog folytatni Budapesttel, és kilátásba helyezte, hogy amennyiben Orbán Viktor áprilisban elveszti a választásokat, az akadályok is elgördülnek Ukrajna elől.

Rossz viszony Törökországgal

Miközben Magyarországra mutogatnak az ukrán csatlakozás vétója miatt, Ciprus évek óta tartó területi konfliktusa Törökországgal legalább ennyire problémás lehet, különösen úgy, hogy míg a törökök a NATO második legerősebb állama, az EU-s ország még csak nem is tagja a katonai szövetségnek. A két ország közötti ellentét pedig egyre csak fokozódik – Ciprus, Görögország és Izrael nemrég közös katonai gyakorlatozás megkezdését jelentette be, ami Törökország szempontjából újabb jele a regionális destabilizációnak.

A Politico év végi elemzésében egy magas rangú európai kormányzati tisztviselőt idézett, aki attól tart hogy 

Ilyen problémás terület lehet például annak hátráltatása, hogy Törökország részt vegyen az EU 150 milliárd eurós „Security Action for Europe” (SAFE) programja által finanszírozott közös beszerzésekben, valamint a szélesebb körű EU–NATO integrációban.

A ciprusi elnök, Níkosz Hrisztodulídisz ugyanakkor azt állítja, nem a megosztottságra, hanem a kapcsolatok további javítására fognak törekedni.

„A legfontosabb, hogy megszerezzük Törökország beleegyezését, hogy Ciprus csatlakozhasson a Béke Partnerség (Partnership for Peace) programhoz, amely a NATO-tagság első lépése lehetne. Ezt követően Ciprus fokozatosan eltávolítaná azokat az akadályokat, amelyek a szorosabb együttműködést gátolják az EU és Törökország között” – nyilatkozta az elnök, aki lehetőséget lát abban, hogy a ciprusi elnökség által megszerezzék Törökországtól azokat az engedményeket, amiket eddig nem sikerült.

Belpolitikai korrupciós botrány nehezíti a ciprusi elnökség munkáját

Mindeközben a ciprusi kormánynak egy frissen kirobbant korrupciós botránnyal is meg kell küzdenie, amelyet egy online megosztott videó robbantott ki. Az X-re feltöltött titokzatos videóban vezető politikusok látszólag a kampányköltség-korlátok kijátszásáról, készpénzes adományokról és üzletemberek elnökhöz való hozzáféréséről beszélnek. Egy részletben az is felmerül, hogy milyen segítséget nyújthatnának Oroszország állampolgárainak EU-s szankciók elkerülésére. A kormány tagadja a videóban elhangzott állításokat, a videót szerintük szándékosan úgy szerkesztették, hogy lejárassák a kormányt és az országot. Bár nem állítják, hogy a videó hamis, hangsúlyozzák, hogy a megjegyzéseket félrevezetően vágták össze. A felvételek úgy tűnik, rejtett kamerákkal készültek privát találkozókon. Az ellenzéki pártok nem elégedettek a kormány válaszával, és további intézkedéseket követelnek.

Nyitókép: Etienne TORBEY / AFP