„A Magyarországot ért ukrán katonai fenyegetés NATO-szintű kérdéssé válhat” – a szakértő szerint a tűzzel játszik Ukrajna

Az Ukrajnából érkező kemény hangvételű megszólalások közül különösen nagy visszhangot váltott ki Jevhen Karasz kijelentése , aki az ukrán hadsereg őrnagya, és a neonáci szellemiségű C14 csoport vezetőjeként ismert szereplő. Karasz korábban Volodimir Zelenszkij elnöktől is kapott kitüntetést.

Egy, a Mandiner birtokába jutott videófelvételen egy kerekasztal-beszélgetésen arról értekezett, hogy szerinte Oroszország csak ideiglenes ellensége Ukrajnának, mert hamarosan meg fog szűnni, és mohamedán állammá válik. A beszélgetés során Magyarországra és Orbán Viktorra terelte a szót, és így fogalmazott: 

A kijelentés egyértelmű katonai fellépést sugallt Magyarországgal kapcsolatban. Karasz ezt követően azt is hangsúlyozta, hogy az ukrán nemzetbiztonságnak az ukrán érdekek védelmének erősítésén kell dolgoznia, hozzátéve:

Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő lapunknak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy ez tipikusan olyan helyzet, amiben egyértelmű katonai fenyegetés nyilvánul meg. Hozzátette: amikor Lengyelországba becsapódott egy rakéta alkatrész, ami két embert megölt, akkor a lengyel vezetés a washingtoni szerződés negyedik cikkelye alapján tanácskozásra hívta a NATO-tagállamokat.

Ukrajna és a NATO negyedik cikkelye

Somkuti szerint amennyiben a fenyegetőzés megismétlődik, érdemes lenne ezzel a lépéssel felhívni az ukrán fél figyelmét arra, hogy egy NATO-tagállamot próbál megfenyegetni, miközben ő maga kívül áll a szervezeten. Úgy fogalmazott: 

Arra a kérdésre, hogy egy demokratikus rendszerben mennyire kontrollált a katonai vezetők nyilvános kommunikációja, Somkuti úgy reagált: 

Ugyanakkor hozzátette, hogy Ukrajna nem klasszikus demokrácia, és nem olyan ország, ahol a nyugaton megszokott elvek maradéktalanul érvényesülnek. A szakértő kiemelte, hogy az olyan szélsőjobboldali szervezetek, mint a C14, a Právi Szektor vagy a Szvoboda holdudvarából kinőtt csoportok súlyuknál nagyobb szerepet játszanak az ukrán politikában. Somkuti szerint a mostani kijelentés egy politikai üzenet volt, amelyet nem véletlenül az ukrán politika és katonai erők legszélsőségesebb köreiből fogalmaztak meg.

Retorika vagy valós veszély?

Felmerül a kérdés, hogy a retorikai kijelentésekből következhetnek-e konkrét lépések. A szakértő úgy látja, az ukrán vezetésnek jelenleg nincs érdeke egy újabb konfliktus megnyitása, hiszen az orosz–ukrán háború önmagában is jelentősen leterheli a hadsereget, és nem valószínű, hogy Magyarország válna a következő fronttá. Somkuti ugyanakkor rámutatott:

Érdekes kérdésként vetette fel, hogy ebben a helyzetben az ukrán vezetés szembe merne-e állni Donald Trumppal, aki közismerten jó kapcsolatot ápol a magyar miniszterelnökkel.

A szakértő szerint az egymást követő kemény hangvételű megszólalások mögött frusztráció és feszültséglevezetés állhat, nem pedig központilag irányított fenyegetési stratégia. Úgy véli, amíg Ukrajna nincs olyan végletes helyzetben, ahol minden eszköz elfogadhatóvá válik, addig nem valószínű, hogy az ilyen kijelentések tényleges katonai lépésekbe fordulnának át.

Nyitókép: Yasuyoshi CHIBA / AFP