Dánia július 1-jével veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Lengyelországtól, a programjukat bemutató dokumentumban negyvenegy (!) alkalommal szerepel Ukrajna neve.
„Erősebb Európát egy változó világban” – ez a szlogen olvasható a nyilvánosan megosztott programterv nyitóoldalán, noha a közel ötven oldalas dokumentum a tartalma alapján sokkal inkább viselhetné az „Erősebb Ukrajnát Oroszország ellen” címet.
Miközben a programban végigveszik a főbb kérdéseket:
Ukrajna neve újra és újra visszatér a különböző részeknél, sőt, egy külön alfejezetet is szentelnek az országnak.
A dokumentumban összesen negyvenegyszer szerepel az Ukrajna szó,
miközben a szintén csatlakozásra váró Moldovát például ehhez képest csupán öt alkalommal említik meg.
A célok között többször is egyértelműen leírják, hogy a dán elnökség alatt szorgalmazni fogják Kijev további fegyveres támogatását, és Ukrajna mihamarabbi csatlakozását az Európai Unióhoz.
A program legelején, még a tartalomjegyzék előtt külön bemutatásra kerül a dán elnökség számára legfontosabb két terület: Európa biztonsága és a zöld átállás. Az unió biztonsága szempontjából a dánok kiemelten fontosnak tartják Ukrajna fegyveres védelmét és mihamarabbi felvételét az EU-ba.
Bár az első bekezdésben leírják, hogy „2030-ra Európának meg kell tudnia védeni magát”, illetve, hogy a NATO-n belül is nagyobb szerepet kell vállalnia, már a harmadik sorban rátérnek az ukrán kérdésre, és Kijev katonai támogatását szorgalmazzák.
„Ukrajna békéért és szabadságért folytatott küzdelmének támogatása a dán elnökség egyik prioritása lesz.
Az EU-nak politikai, gazdasági, szociális és katonai támogatást kell nyújtania Ukrajna számára, beleértve az ukrán védelmi ipar kiépítésének támogatását és az együttműködés megerősítését az ukrán védelmi iparral.”
Továbbá megállapították, hogy Európa geopolitikai megerősítését a bővítés szolgálná legjobban, sőt,
Ukrajnát külön kiemelik, mint országot, amely „sokat tett azért, hogy csatlakozhasson”
, egyértelművé téve, hogy az ukrán csatlakozást egy érdemi alapú lépésként látják, ami kifejezetten hasznára lenne a jelenlegi tagállamoknak. Hangsúlyozták: „a dán elnökség értékelni fogja ezt a jelentős fejlődést”. Egy fél mondatban még megemlítik, hogy Moldova és a Nyugat-Balkán országok is igyekeznek, amely országok egyébként már hosszú évek – akár évtizedek – óta várnak arra, hogy megfeleljenek az unió által támasztott feltételeknek és csatlakozhassanak.
Később egy külön fejezetet is szentelnek a bővítés kérdésének. Megismétlik, hogy a „további bővítés geopolitikai szempontból elkerülhetetlen”, mert így lehet csak megakadályozni, hogy a kontinens „sebezhetőbb országai ki legyenek szolgáltatva külső befolyásnak”.
Ezután hozzáteszik, hogy az EU versenyképességének megerősítése érdekében az elnökség a jelenlegi folyamatok és jogszabályok egyszerűsítésére fog törekedni.
Dánia amellett, hogy támogatja az európai védelem további erősítését, célul tűzte ki Ukrajna „politikai, katonai és gazdasági” támogatását, valamint továbbra is nyomást helyezne Oroszországra, szorgalmazza az újabb szankciók bevezetését. Egyértelművé teszik, hogy az európai védelem részeként tekintenek Ukrajna katonai támogatására, sőt, integrálnák az ukrán védelmi ipart Európáéba.
Nemcsak fegyverekkel, de jelentős gazdasági lépésekkel is támogatnák Ukrajnát – akár a mostani tagállamok állampolgárainak kárára. Amellett, hogy az Európai Unió feladatának tekintik Ukrajna újjáépítését és hosszútávú védelmét a háború után, hangsúlyozzák, hogy a dán elnökség „prioritása lesz Ukrajna kereskedelempolitikájának folyamatos támogatása”. Ennek érdekében kiemelt figyelmet szentelnek majd Ukrajna pénzügyi igényeire és annak kielégítésére, és a gazdasági intézkedésekről szóló alfejezetben ismét hangsúlyozzák, a dán elnökség
„prioritásként kezeli majd az Oroszországgal és Fehéroroszországgal szembeni szankciórendszert is”.
Az energia kérdésében Dánia számára ismét Ukrajna energiabiztonsága és az ország energia-infrastruktúrájának visszaállítása az elsődleges szempont, csak ezután van szó az unió energia ellátásáról. De – mint kiderül – az uniós energiakérdésben sem a tagállamok szükségleteinek kielégítése vagy az energiaárak mérséklése az elsődleges szempont, hanem „az orosz energia teljes kiszorítása”, a 2022-ben elindított REPowerEU program megvalósítása keretében. Arról, hogy ez hogyan érintené a tagállamok polgárait, vagy milyen árat kell ezért fizetniük, egy szó sem esik, látszólag ez nem is szempont.
Ha eddig nem lett volna egyértelmű, mik lesznek a dán elnökség prioritásai, akkor az Ukrajnáról szóló külön alfejezetben minden kétségünket eloszlatják.
„Oroszország illegális, teljes körű inváziója Ukrajna ellen immár negyedik éve tart. Az ukrán nép továbbra is védi saját biztonságát és az olyan európai értékeket, mint a demokrácia és a szabadság. Az EU támogatása továbbra is létfontosságú Ukrajna védelmében.
A dán elnökség azon fog dolgozni, hogy Ukrajna továbbra is a politikai napirend élén maradjon, és hogy az EU továbbra is erős katonai, polgári, gazdasági és politikai támogatást nyújtson Ukrajnának”
– foglalják össze törekvéseiket az első bekezdésben, majd tovább részletezik, hogy az EU-nak Ukrajna elsőszámú támogatójának kell maradnia az Oroszország elleni háborúban.
Hangsúlyozzák, a katonai segítségnyújtás elengedhetetlen, hogy Ukrajna erős maradjon és kitartson a harctéren. Sőt, egy esetleges tűzszünet esetén még fontosabb lesz szerintük Ukrajna fegyveres támogatása, hogy megvédhesse magát egy újabb támadással szemben.
„Az elnökség ezért prioritásként fogja kezelni az EU és tagállamai által Ukrajnának nyújtott általános katonai támogatás növelésére irányuló erőfeszítéseket” – írják, aminek részeként a tagállamoktól katonai hozzájárulást várnának el.
A dokumentumban harmadszor is leírják, hogy a soros elnökség azon fog dolgozni, hogy megtartsa a jelenlegi szankciókat, és minél keményebb új szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben.
Pontosan egy évvel ezelőtt kezdődött a magyar soros elnökség, amelynek keretében Orbán Viktor miniszterelnök nemzetközi békemissziót indított, meglátogatta a háborúzó feleket és a legjelentősebb világhatalmak vezetőit (igaz, Trump tavaly nyári találkozásukkor még nem volt az egyesült államok elnöke). A magyar kormány akkor nyíltan a háború mihamarabbi lezárásán dolgozott, és azon, hogy a konfliktus elkerülje Európát.
Most, egy évvel később, ahelyett, hogy közelebb lennénk a békekötéshez, az unió ismét Ukrajna felfegyverzését, és annak uniós mihamarabbi csatlakozását tűzi ki célul, amivel veszélyesen közel viszik Európát ahhoz, hogy belesodródjon egy háborúba, amire nincs felkészülve.
Nyitókép: Handout / UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE / AFP
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Szakértő a Mandinernek: Zelenszkij kijátszotta a legerősebb kártyáját, de Magyarországnak még maradtak válaszlépései.
„Ez elfogadhatatlan” – mondta az amerikai külügyminiszter-helyettes.
A biztonságpolitikai szakértő figyelmeztet: nem véletlen a sorozatos kiszivárogtatás, külföldi titkosszolgálati művelet állhat a háttérben.
Magyarországi politikai szerepvállalásra keres embereket egy ukrán szervezet.
A frontok mögött nemcsak az épületek, hanem a hétköznapi megélhetés is romokban hever.
Mindenről részletesen beszámoltak.
A szerda délutáni flashmobon szinte több rendőr volt, mint résztvevő.
A tények makacs dolgok.
