Nincs több titok: egyértelműen kiderült, miért nem szeretik a magyarokat Ukrajnában
Úgy tűnik, hogy mindent a politika határoz meg, így egy elnökváltás után könnyen jó viszony jöhet létre a két ország között.

Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.
Még mindig maradt erre esélye.

Az ukrán Pravda többek között Volodimir Zelenszkij ukrán elnök népszerűségével foglalkozott az egyik legújabb cikkében. A lap szerint Zelenszkij hajlandósága a választásokon való részvételre – elég érdekes dolog, ha a közvélemény-kutatások prizmáján keresztül nézzük.
A legutóbbi közvélemény-kutatások többsége stabil csökkenést mutatott mind a bizalom szintjében, mind az elnök népszerűségében.
A botrány után az Ovális Irodában tapasztalt rövid ideig tartó népszerűségnövekedés után a mutatók visszatértek a csökkenő tendenciához. Igaz, augusztus 31-én a „Rating” szociológiai csoport friss közvélemény-kutatási adatokat tett közzé, amelyek szerint Zelenszkijnek van esélye megnyerni az első fordulót.

Azonban a jelenlegi elnök problémája éppen abban rejlik, hogy könnyen jó eredményt érhet el az első fordulóban, de nagy kétségek vannak afelől, hogy megnyerheti-e a másodikat. A „Rating” sajtóközleményében nem szerepelnek adatok a második forduló lehetséges eredményeiről, azonban a korábban közzétett közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy
Zelenszkij a második fordulóban vereséget szenvedne főbb versenytársával, Valerij Zaluzsnij tábornokkal szemben.
Ugyanakkor azok a zárt modellek, amelyeket több közvélemény-kutató cég készített, azt mutatták, hogy az elnöknek problémái lehetnek más új jelöltekkel is, például Kirilo Budanov tábornokkal szemben is. Budanov egyébként komoly rejtett választói potenciállal rendelkezik, de a többi új, a katonai világból érkező jelölthöz hasonlóan jelenleg nem jelent komoly veszélyt a Zelenszkij–Zaluzsnij párosra nézve.
Ott van még a remény a „háború befejezésének a hatására”. Ha az elnöknek sikerül megmutatnia az országnak, hogy
befejeztem a háborút és nem vesztettem el azt Putyinnal szemben”, akkor támogatottsága radikálisan megnőhet.
De még egy ilyen ugrás sem fogja megoldani a második forduló problémáját. Ahogyan az Ovális Irodában történt vita sem oldotta meg, hiába volt szimpatikus sokaknak, hogy még Donald Trump amerikai elnökkel is vitába szállt.
Maga Zaluzsnij nyilvánosan nem beszél a választásokról. A közelmúltban a nyugati médiában megjelentek információk arról, hogy állítólag beindította választási stábját Londonban. Bár azok az emberek, akiknek a nevei szerepeltek ezekben a hírekben, meg vannak győződve arról, hogy ezt az ukrán titkosszolgálatok „szivárogtatták ki”, hogy felhívják a figyelmet Zaluzsnijra, és egyúttal lehetetlenné tegyék az összes „leleplezett” személy részvételét a csapatában.
Azonban minél tovább tart a háború, annál kevesebb kétség marad afelől, hogy Zaluzsnij tábornok politikai karrierre készül.
A harcok befejezéséig aligha fogja kritizálni a hatalmat, de utána neki − mint senki másnak – lesz mit mondania arról, hogyan készült az ország a háborúra.
A következő parlament összetétele nyilvánvalóan sokszínű lesz. Sok új erő közelíti meg a választási küszöböt. És ha az elnökválasztásokon az érzelmekre és az archetípusokra támaszkodva lehet nyerni, akkor a parlamenti választások sokkal racionálisabbak.
Jelenleg Zelenszkij pártja folyamatosan veszít pozícióiból, míg Zaluzsnij nem létező pártja egyértelműen vezet.
A fő kérdés azonban az, hogy ki fog még bejutni a parlamentbe, és kinek a kezében lesznek a koalíció kialakításához szükséges „aranykártyák”.
A jelenlegi politikai dinamikát figyelembe véve, a következő választások fő témája egyelőre a két nagy személyiség, Zelenszkij és Zaluzsnij közötti szembenállás, míg a többi szereplő helyet keres majd magának a két politikus gravitációs mezőjében.
A választások során kulcsfontosságú tényező lesz a társadalom igénye a valódi erőre, a professzionalizmusra, az emberségre és a biztonság garantálására. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felmérése szerint az ukránok háromnegyede meg van győződve arról, hogy a Nyugat megfelelő támogatásával – szankciók, fegyverek és pénzügyi segítség – Ukrajna képes legyőzni Oroszországot.
Ez azt jelenti, hogy bármelyik vezető a jövőben kénytelen lesz legitimitását éppen azon képességére alapozni, hogy ilyen támogatást tudjon kicsikarni a partnereitől.
Végül pedig attól függ majd a választások eredménye, sőt az ország fejlődési iránya is, hogy ki tudja jobban kielégíteni ezt az igényt.
Ezt is ajánljuk a témában
Úgy tűnik, hogy mindent a politika határoz meg, így egy elnökváltás után könnyen jó viszony jöhet létre a két ország között.

Nyitókép: Gints Ivuskans / AFP
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.

Az ukrán légierő parancsnokságának jelentése szerint az orosz hadsereg szerdára virradóra különböző típusú rakétákkal, valamint 138 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat.


A teherhajó 22 fős legénységét az orosz haditengerészet egységei biztonságba helyezték Novorosszijszk kikötőjében.


Az orosz védelmi minisztérium szerint két újabb település került ellenőrzésük alá, miközben jelentős ukrán veszteségekről is beszámolt.
