Nincs több titok: egyértelműen kiderült, miért nem szeretik a magyarokat Ukrajnában

Úgy tűnik, hogy mindent a politika határoz meg, így egy elnökváltás után könnyen jó viszony jöhet létre a két ország között.

Még mindig maradt erre esélye.
Az ukrán Pravda többek között Volodimir Zelenszkij ukrán elnök népszerűségével foglalkozott az egyik legújabb cikkében. A lap szerint Zelenszkij hajlandósága a választásokon való részvételre – elég érdekes dolog, ha a közvélemény-kutatások prizmáján keresztül nézzük.
A legutóbbi közvélemény-kutatások többsége stabil csökkenést mutatott mind a bizalom szintjében, mind az elnök népszerűségében.
A botrány után az Ovális Irodában tapasztalt rövid ideig tartó népszerűségnövekedés után a mutatók visszatértek a csökkenő tendenciához. Igaz, augusztus 31-én a „Rating” szociológiai csoport friss közvélemény-kutatási adatokat tett közzé, amelyek szerint Zelenszkijnek van esélye megnyerni az első fordulót.
Azonban a jelenlegi elnök problémája éppen abban rejlik, hogy könnyen jó eredményt érhet el az első fordulóban, de nagy kétségek vannak afelől, hogy megnyerheti-e a másodikat. A „Rating” sajtóközleményében nem szerepelnek adatok a második forduló lehetséges eredményeiről, azonban a korábban közzétett közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy
Zelenszkij a második fordulóban vereséget szenvedne főbb versenytársával, Valerij Zaluzsnij tábornokkal szemben.
Ugyanakkor azok a zárt modellek, amelyeket több közvélemény-kutató cég készített, azt mutatták, hogy az elnöknek problémái lehetnek más új jelöltekkel is, például Kirilo Budanov tábornokkal szemben is. Budanov egyébként komoly rejtett választói potenciállal rendelkezik, de a többi új, a katonai világból érkező jelölthöz hasonlóan jelenleg nem jelent komoly veszélyt a Zelenszkij–Zaluzsnij párosra nézve.
Ott van még a remény a „háború befejezésének a hatására”. Ha az elnöknek sikerül megmutatnia az országnak, hogy
befejeztem a háborút és nem vesztettem el azt Putyinnal szemben”, akkor támogatottsága radikálisan megnőhet.
De még egy ilyen ugrás sem fogja megoldani a második forduló problémáját. Ahogyan az Ovális Irodában történt vita sem oldotta meg, hiába volt szimpatikus sokaknak, hogy még Donald Trump amerikai elnökkel is vitába szállt.
Maga Zaluzsnij nyilvánosan nem beszél a választásokról. A közelmúltban a nyugati médiában megjelentek információk arról, hogy állítólag beindította választási stábját Londonban. Bár azok az emberek, akiknek a nevei szerepeltek ezekben a hírekben, meg vannak győződve arról, hogy ezt az ukrán titkosszolgálatok „szivárogtatták ki”, hogy felhívják a figyelmet Zaluzsnijra, és egyúttal lehetetlenné tegyék az összes „leleplezett” személy részvételét a csapatában.
Azonban minél tovább tart a háború, annál kevesebb kétség marad afelől, hogy Zaluzsnij tábornok politikai karrierre készül.
A harcok befejezéséig aligha fogja kritizálni a hatalmat, de utána neki − mint senki másnak – lesz mit mondania arról, hogyan készült az ország a háborúra.
A következő parlament összetétele nyilvánvalóan sokszínű lesz. Sok új erő közelíti meg a választási küszöböt. És ha az elnökválasztásokon az érzelmekre és az archetípusokra támaszkodva lehet nyerni, akkor a parlamenti választások sokkal racionálisabbak.
Jelenleg Zelenszkij pártja folyamatosan veszít pozícióiból, míg Zaluzsnij nem létező pártja egyértelműen vezet.
A fő kérdés azonban az, hogy ki fog még bejutni a parlamentbe, és kinek a kezében lesznek a koalíció kialakításához szükséges „aranykártyák”.
A jelenlegi politikai dinamikát figyelembe véve, a következő választások fő témája egyelőre a két nagy személyiség, Zelenszkij és Zaluzsnij közötti szembenállás, míg a többi szereplő helyet keres majd magának a két politikus gravitációs mezőjében.
A választások során kulcsfontosságú tényező lesz a társadalom igénye a valódi erőre, a professzionalizmusra, az emberségre és a biztonság garantálására. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felmérése szerint az ukránok háromnegyede meg van győződve arról, hogy a Nyugat megfelelő támogatásával – szankciók, fegyverek és pénzügyi segítség – Ukrajna képes legyőzni Oroszországot.
Ez azt jelenti, hogy bármelyik vezető a jövőben kénytelen lesz legitimitását éppen azon képességére alapozni, hogy ilyen támogatást tudjon kicsikarni a partnereitől.
Végül pedig attól függ majd a választások eredménye, sőt az ország fejlődési iránya is, hogy ki tudja jobban kielégíteni ezt az igényt.
Ezt is ajánljuk a témában
Úgy tűnik, hogy mindent a politika határoz meg, így egy elnökváltás után könnyen jó viszony jöhet létre a két ország között.
Nyitókép: Gints Ivuskans / AFP
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
Már a lengyel miniszterelnök is úgy fogalmaz, hogy az orosz–ukrán háború Európa konfliktusa.
Kijev olyan ösvényre lépett, aminek nem látja a végét. Kérdés, hogy az oroszok meglépik-e, amit eddig nem.
Összeült a francia, a német, az ukrán és a lengyel külügyminiszter.